Vannak WIP-ek (azaz folyamatban lévő munkák, ha esetleg valakinek erről a rövidítésről az iszonyúan fontos emberek jutnak eszébe), amelyek azért nem jutnak el a FO-stádiumba (finished object) mert valami nem stimmel velük. Itt van például ez a remekbeszabott kis Capucine. Csodás a színe. Csodás a fonal. És az első sapka, amit kötöttem. Körben, 5 tűvel, szép kis fogyasztásokkal, mindössze három-négy nap alatt.
Ott fekszik a kanapén úgy egy hónapja és én csak nézem és gyönyörködöm benne. Még két bojt hiányzik a két oldalsó leffentyűjéről és egy pompom a tetejéről. De ha felveszem, sírva fakadok, egyszerűen rémesen áll. Do éppen átvenné, neki bejön ez a fazon, mert ugye 28 évvel fiatalabb nálam és hosszabb egyenes haja van. De a méret egész kicsit nagy rá. Nem nagyon, de épp annyira, hogy átfújjon rajta a szél – akkor meg minek a sapka. Épp egy pár napja mondta, hogy akkor most ugye veszek neki polár sapkát, mert ezek a horgoltak nem elég melegek. Veszek, veszek, persze, és akkor felejtsük a túlméretes Capucine-t. Pedig, pedig. Másokon tetszik. Ezt onnan tudom, hogy a FB-os kötős csoportban elkészítették rengetegen és tényleg jól állt rajtuk. Csak rajtam nem működik. A fonal meg egyszerűen túl jó ahhoz, hogy hagyjam ott porosodni egy olyan projektben, ami nincs kész és nem is lesz soha és ha még kész is lenne, se venném fel soha. Íme, egy egész alakos kép a kis Félkészről.
És akkor most, hogy meg van örökítve az örökkévalóságnak és itt a bizonyíték, hogy igen, körkötéssel készítettem sapkát és bátran máskor is belevághatok, mert képes vagyok rá: hős leszek és lebontom. Vegyük úgy, hogy ez az első kis lépes a 2014-es általános karcsúsítási és káoszurallási projektemben.
Akik pedig csak fonalügyileg szeretnének a rendezettség és karcsúsítás irányába mozdulni, azoknak ezt az angol nyelvű olvasnivalót ajánlom. Ezzel a mostani Capucine-bontással pedig rögtön ki is pipáltam a második napi feladatot: WIPs – keep or frog.
És akkor legyen itt is nyoma: 2014-re nem aprózom el magam különféle tervekkel, egyetlen dologra fókuszálok. Szeretném, ha úgy általában és különösen fonalfronton kevesebb tárgyam lenne 2014. december 31-én, mint 2014. január 1-jén. Egyszerűsítés, lomtalanítás, minimalizmus, a meglévő dolgoknak való örülés és azok használata, a nemhasználtak pedig könnyes szemmel való elengedése. Ismerek valakit, akinek ez 2013-ban sikerült, miért ne sikerülne nekem is.
Boldog új évet kívánok Nektek is, terveket és álmokat, amelyekért érdemes minden reggel felkelni és tenni egy kis lépést értük!
P.s.: Szabad szkeptikusnak lenni, ami az újévi fogadalmakat illeti, de csak mondom, hogy nekem a tavalyit várakozáson felül sikerült beváltanom, úgyhogy a kétségeskedő hangokat meg se hallom 🙂
Tetszett a bejegyzés?
2014-01-02 at 08:40
Jópofa ez a sapka de így látatlanban én is úgy gondolom, hogy ez nem a te fazonod ne sajnáld lebontani. Én már eljutottam ebbe a stádiumba és jó érzés utána, sokkal jobb mint eldugdosni. Belenéztem a linkekbe és megnyugodtam nálam csak kicsit van rendetlenség bár egyre több a maradék fonal és a nylonzacskó amiben vannak. Kicsi az albérlet és nehéz tárolni ezeket is , ráadásul szeretem kéznél látható helyen tartani őket, hogy ha jön az ihlet akkor lehessen rögtön kezdeni a munkát. Na ez hülyeség, felhordom majd az emeletre ezeket, az ágyam mellett van egy nagy szemeteszsák amiben vannak a társak, egy fokkal jobb látvány mint a nappali sarkában felhalmozva. Van egy nagy kosár is lent a kanapé mellett de abba már nem férnek.
Jó fonalas munkálkodást erre az esztendőre !
2014-01-02 at 16:47
Én is elkezdtem, egy valószínűleg jóval vastagabb fonalból, mint kéne, de félúton abba is hagytam, mert nekem sem áll jól :/ Nekem igazán kevés sapka áll jól, ezt hozzá kell tennem. Még nem bontottam le, de le az lesz a sorsa…
Az újévi fogadalmadhoz sok sikert! Én azt fogadtam meg, hogy igyekszem a gombócokból hordható darabokat kötni és nem csak a szekrénynek 🙂