Léteznek meglátni és megszeretni fonalak és minták, és ez a kendő példa arra, hogy mindkettő akár egyszerre is teljesülhet. A türkiz Malabrigo Baby Lace, gyakorlatilag nincs súlya, egy teniszlabdányi gombócka 400 méter. A türkiz amúgy egy nehéz szín, annyiféle lehet és ez itt a tökéletes kék-zöld keverési arány, nem csoda, hogy képtelen voltam otthagyni a boltban. Citront akartam kötni belőle, de ahhoz nekem túl vékonynak bizonyult. Aztán egy másik horgolt mintát próbáltam ki, az sem tetszett. De most megtaláltam az igazán jó mintát is, Annás Kicsi kendőjét. Pont kijön egy gombócból, érvényesül vele az enyhe színátmenet, ráadásul csukott szemmel is lehet horgolni, mégse erhp – mit kívánhat még a horgolószív?
Mindamellett tudom, hogy márciusra ez a kendő és az összes többi megkezdett dolog háttérbe fog szorulni, mivel tesztelem a Lily Magnoliát, azaz minden szabadidőmben ezt a kendőt fogom majd kötni amíg csak be nem fejezem. S ahogy a tempómat ismerem, bizonyosan kitart a hónap végéig. Ma kezdem, nagyon izgulok! Jövő héten már mutatom is, aztán majd azt követő héten és az azt követőn is, aztán ha igaz, már a kész kendővel jövök.
Februárban egyébként a sok UFO-gyilkos tervemet nem sikerült megvalósítanom, annyira beszippantott a Cameo, amit viszont tegnap fejeztem be. Hiába, nem minden tervezhető és legalább a hobbiban nem árt egy kis szabadság.
Tetszett a bejegyzés?
2014-02-28 at 07:59
Ez jó nagyon. El is kezdtem egyet. 🙂
2014-02-28 at 20:14
Ugye? Kíváncsi leszek a tiedre is, Macus.