Vendula Maderska táska

Minden bizonnyal az év legrosszabb képe címet is elnyerhetném ezzel itt – természetesen sztori is van hozzá.
Még június végén volt egy szülinapi buli, ahova Do-t is meghívták, és a szülinaposnak szerettem volna már akkor sk ajándékot adni. Részben, mert ő tényleg örül neki, részben meg mert én is nagyon kedvelem. Sajna a júniusom elég stresszes volt ahhoz, hogy még addig se jutottam el, hogy kitaláljam, mi legyen idén az ajándék, így aztán teljesen unalmas módon ezt a(z egyébként remek, nagyon ajánlom!) társast vittük a buliba.
Már július volt, amikor végre jött az ötlet: már ezer éve szeretnék egy Vendula Maderska táskát horgolni, legyen hát az ajándék ez a modell. A hullámtakaró maradékaiból csodaszép színeket tudtam összeválogatni, szerencsére sok kékes árnyalat maradt, ezek a kislány kedvenc színei.
A horgolással meg is voltam másfél délután alatt, de a táska ráhajtókájának a felvarrását toltam magam előtt hetekig. Míg végül pénteken, amikor a lányok együtt játszottak napközi után nálunk, azt nem mondtam, hogy most vagy soha. Gyorsan rávarrtam a hajtókát a táskára, aztán kiválasztottuk együtt a gombot, azt is felvarrtam, s ekkor kellett villámgyorsan fényképezni. Persze volt ellendrukker a családban, aki folyton beledugta a kezét a képbe, meg elvette a táskát. Így a végén már annak is örültem, hogy volt egy kép, amin nagyjából látszik a táska, viszont nem látszik egyéb nemkívánatos tárgy. Hogy a háttér nem a legjobb? Jelen esetben mindegy volt.
Már van két további rendelés erre a táskára a barátnői körben, így valószínű, készül még idén, de addig is kipipálom a 15/2015-ös kihívás hatodik elkészült kategóriáját a táskát.

Tetszett a bejegyzés?