A nyár utolsó piknikjére voltunk hivatalosak tegnap, és valami olyat szerettem volna vinni, amit a társaságból a laktózérzékenyek és vegák, vegánok is fogyaszthatnak. Utólag rájöttem, hogy még lisztérzékenységgel is kompatibilis, szóval egyszerűen nagyon trendi étel. Ja és mellékesen adott volt még a szokásos időzavarom is, mert az iskolakezdésre egy elkeseredett kört kellett futnunk tolltartó és vizesflaska témában, ami két elég érzékeny pont, azaz számos elvárásnak kell megfelelni, nem öt perces beszerzési témák. És hogy a kép teljes legyen, Do-t szülinapi zsúrra is vinni-hozni kellett. Na de kihívás nélkül milyen lenne az élet!
Főztem teljesen egyszerűen, csak sóval ízesítve rizst: egy bögre basmáti rizshez két bögre vizet adtam.
Egy lilahagymát úgy felszeleteltem, hogy hosszú hagymacsíkokat kaptam. Kevés olajon először alacsony fokozaton fedő alatt megpároltam, majd fedő nélkül sütöttem tovább, hogy picit bebarnuljon. Ekkor ráöntöttem egy doboz (kb 3 dl) passzírozott paradicsomot, sóztam, borsoztam, bőven megfűszereztem szárított bazsalikommal és oregánóval a szószt. Kicsit rotyogott az egész, majd félretettem ezt a serpenyőt.
Ekkor az időtakarékos verzió szerint kinyitom a konzervbabokat és a konzerv kukoricát, a ráérős verzió szerint pedig már korábban megfőztem ezeket és most szépen hozzáöntöm egy nagy keverőtálban a rizshez. Ha konzervet használok, akkor kukoricát, fehérbabot és vörösbabot szűrőben vízzel leöblítem, lecsöpögtetem, majd hozzáöntöm a rizshez egy keverőtálban.
A paradicsomos-hagymás szószt is ráöntöm az eddigi hozzávalóhoz és az egészet összekeverem. A paradicsomszósz pirosra színezi a rizst, de megmarad a rizs konzisztenciája. Kóstolás után eldöntöm, hogy szükséges-e még hozzá valami savanykás hozzávaló, például citromlé vagy ecet. Én pici balzsamecetet használtam még, így lett ötelemes szempontból is kerek. Ha valakinek nem szempont a tejtermékek kihagyása, akkor természetesen ez a saláta is örömmel viseli a parmezánszóratot, de anélkül is finom.