Ezekről a színekről nekem egy fenyőerdő jut eszembe – mondjuk november végén, amikor a tűlevelek sötétzöldje is színnek tűnik a lombhullató fák csupasz ágaihoz képest. Az, amikor reggel jó sokáig köd van még és minden szín tompa.
Egyszerű szegély, amely cikkcakkos hatása miatt még fiútakarók szegéséhez is elképzelhető. A láncszemközökbe: rp, félp, erhp, félp, rp. A sarokba pedig rp félp, erhp, 2 krhp, erhp, félp, rp. Ennyi az egész.
A nyaralás nem teljesen úgy alakult, ahogy terveztem – a leggyakrabban hordott ruhnák a vízlepergető túradzseki volt polárbéléssel, és néha még így is fáztunk. Így aztán abból a fantáziaképből, hogy “amíg a gyerekek a kertben rohangálnak, én békésen horgolgatok egy padon”, nem sok valósult meg. Azért a két horgolásból és a két olvasásra elvitt könyvből egyet-egyet befejeztem. Azaz már csak a fonalvégek levagdosásának egy része és a formára szárítás maradt, de majd erre is rászánom magam egyszer.
A szélminta szokásosan az ahogy esik, úgy puffan, lepjük meg magunkat elve alapján készült.
1. Az összehorgolt négyzeteket először körbehorgoltam egy sor kontrasztos színű nagyimintával. (három egyráhajtásos pálca az előző sor lukas részébe, majd egy láncszem. A sarkokon a nagyimintánál szokásos 1 pálcacsoport, három láncszem, egy pálcacsoport a sarokba.)
2. Ezután két sor rövidpálca következik más-más színnel. Amire érdemes figyelni: akkor nem hullámosodik a széle, ha a 3 pálca egy láncszemre, ami összesen négy szem, csak három rövidpálca kerül. Nem kell a szokásos módon fogyasztani, egyszerűn csak az egyik szemnél úgy tenni, mintha ott se lenne és nem kell beleszúrni.
3. A következő kör ismét más színnel: Két egyráhajtásos pálca és két láncszem, amivel átugrunk az alatta lévő sorban két pálcát. A sarkokban bűvészkedünk (hacsak nincs olyan szerencsénk, hogy pont a sarokszemre jön ki egy kétpálcás egység.), azaz igyekszünk úgy alakítani, hogy a sarkot körülölelje két pálcacsoport, és ha úgy látjuk szükségesnek, akkor kettő helyett három vagy négy láncszemet horgolunk a sarokhoz. Éljen a spontaneitás, a lényeg, hogy szépen kifeküdjön a terítő.
4. Ez az utolsó sor, úgyhogy jól gondoljuk meg, milyen színt választunk, ez eléggé meghatározó az összkép szempontjából. Sötétíteni vagy világosítani akarjuk az összhatást? Élénkíteni vagy semlegesíteni?
a minta pedig: Az előző sor két pálcája közé hat egyráhajtásos pálcát öltünk, ezzel alakítjuk a kagylómintát. Amikor ez kész, a következő két pálca közé horgolunk egy rövidpálcát. Ezzel azt a hatást érjük el, hogy az előző sor pálcái egyszer V alakban szétállnak (a kagylóknál), egyszer pedig egyenesen maradnak (a rövidpálcáknál). A sarkoknál két módon alakulhat a minta, lehet, hogy úgy jön ki, hogy a kagyló kerül a sarokra, de az is lehet, hogy a rövidpálca. Nekem lett három ilyen, egy olyan, és bár ez minden, csak nem szimmetrikus, az összhatás szempontjából nincs jelentősége.
Ha pontosításra van szükségetek valahol, csak szóljatok!
