Ezt a kendőt én nem akartam. A világosabb zöld (nem ennyire sárgás, mint a képen) és a barna fonalakat (Rowan, 100% gyapjú) egy másik projekthez vettem, amit úgy képzeltem el, hogy egy szabályos rész után freeform befejezése lesz. Hosszú hónapokig kerestem a hozzá illő színű fonalakat, s amikor végre megtaláltam, a fonalak önálló életet kezdtek élni.
A kékből (fajtáját nem tudom, összetétele fele-fele gyapjú és akril) szintén egy freefrom sálat kezdtem el nagyjából tavaly ősszel. Úgy terveztem, hogy kipróbálom azt a fajtát, hogy csak a minta freeform, viszont az egész egyfajta fonalból készül. Nem volt éppen rossz, de jó sem, szóval félretettem, és ahogy telt az idő, úgy lettem egyre biztosabb, hogy olyat horgolni, ami nem az igazi, nem éri meg.
Aztán valahogy egymás mellé került ez a három fonal, magukhoz vonzottak egy 3,5-es horgolótűt és engem, maguk elé képzelték a tavaszi barna bársonyzakómat, és elkezdtek half granny minta alapján kendőformát ölteni. Egy idő után azért engedtek beleszólni is a folyamatba, akkor kapcsoltam be a sötétebb zöld fonalat – ami igazából LEGO-zöld. Szerintem használt a kendőnek ez a negyedik szín.
Hát így történt meg ez az eset. Hogy lesz-e hozzá sapka, azt még nem döntöttem el – talán engedné a maradék fonalak mennyisége, de nem tudom, hogy akarok-e csíkos sapkát. Kötve talán még elmenne, horgolva kicsit túl soknak érezném, viszont még sosem kötöttem sapkát. Most légy okos.