Ki tud ilyen hőségben – na jó, ma éppen nem, de eddig – kötött-horgolt holmikra gondolni is akár? Én legalábbis az utóbbi hetekben alig nyúltam fonalhoz, és valahogy arra se éreztem nagy motivációt, hogy a már a hőséghullám előtt elkészült dolgokat megosszam – mert hát kit is érdekelhet?
Azért a mai lehűlés után talán egy fele pamut-fele gyapjú projekt talán belefér a tűrőképességetekbe.
Do részére készült a Roselette top mintájának kis átalakításával ez a tunika:
A fonal már elég rég várt a megfelelő projektre. Eleinte Cameot akartam magamnak kötni, aztán rájöttem, hogy ahhoz túl vastag lenne a Drops Cotton Merino. Mivel csak 3 gombóc volt mindkét színből, így kizárólag gyerekholmi jött szóba. Ami egyébként azért nem volt optimális, mert Do nagyon ritkán hord lányos színeket, inkább a kéket szereti mindenféle árnyalatban. Azért előmelegítettem a terepet, amikor az unokatesójának is ilyen rózsaszínes-pirosas Roselettet horgoltam. Az ugyanis tetszett neki, sőt, szokás szerint irigyelte, így még örült is, hogy hasonló színekből kapja ő is a saját verzióját.
Ilyen a gombmegoldás hátul: nem rossz, bár majd a gomblyukakat kicsit be kell szűkítenem, mert néha magától kigombolódik. A legközelebbi Roselettre pedig nem csinálok gombokat egyáltalán. A nyakrész elég széles, teljesen felesleges nehezítés, főleg ha arra gondolok, hogy a megfelelő gomb megtalálása nekem mindig hetekbe telik.
A nyakrészre most is kagylós szegélyt horgoltam.
Összességében nagyon hálás darab, csini, ugyanakkor farmerhoz is hordható. Ruhaként önmagában sajnos nem működik, pedig a hossza meglenne hozzá, de a csipkénél átlátszik, de fehér vagy egyéb passzoló színű pólót viselve alá még mindig elég szellős. Talán valamikor varrok hozzá még egy egyszerű bélést és akkor tényleg igazából ruha lesz.