Posts Tagged with meska

farmercsat, avagy éljen az újrahasznosítás

4 hozzászólás farmercsat, avagy éljen az újrahasznosítás című bejegyzéshez

Nagy horgolásokra mostanában nincs időm, sőt, igazából kicsikre se lenne, mert megpróbálok felnőttnek látszani és Határidős Szellemi Munkával foglalkozom. De van olyan, hogy egyszerűen besztrájkol az agyam, és muszáj, egyszerűen muszáj öltenem egyet-kettőt. Ráadásul álmomban is jönnek a jobbnál jobb ötletek, nyújtogatják a nyelvüket, hogy hello, ne csodálkozz, ha elfelejtesz minket, ha úgy teszel, mintha nem volnánk. Itt egyébként az ihletet egy múlt héten kiszuperált farmer szolgáltatta, amelyet Edzett Kézművesházastárs már eleve úgy nyomott a kezembe, hogy ugye, tudom használni varrásra.


Így aztán ha lassan is, de elkészült egy újabb csat. Mivel az előző strapabírónak bizonyult, ezt már nyugodt szívvel kínálom másnak is.

Hímzett és freeform horgolt franciacsat

13 hozzászólás Hímzett és freeform horgolt franciacsat című bejegyzéshez

Most épp olyan hosszú a hajam, hogy ilyenkor szoktam fejvesztve fodrászhoz rohanni és fül alatti rövidségűre vágatni. Valami érthetetlen oknál fogva épp ellen tudok állni ennek a kísértésnek – biztos mert még nincs 40 fok árnyékban -, úgyhogy sürgősen szükségem lett franciacsatra. Szétnéztem a meskán is, és tetszett is ez a Vezsuzsi-féle, csak ebben a hónapban már túl sok volt a luxuskiadásom, szóval visszafogtam magam, és elhatároztam, hogy ráállok a franciacsat-témára. Eredetileg egy tisztán freeform horgolt verzióra gondoltam, aztán ránéztem a konyhában lógó hímzett szívre, ami másfél éve készült, és akkor hirtelen kedvem lett hímzést és horgolást egyesíteni. Ez lett belőle.

Ma debütált a hajamban, és csak azt sajnálom, hogy nem látom, hogy reagálnak az emberek, amikor meglátják, mert ugye hátul nincs szemem.

És ha csinálnék egy hasonlót blogolvasók közötti kisorsolás céljából, akkor milyen színűnek örülnétek? 😉

Lazacfonal, Baba szappan és nosztalgia kendő

7 hozzászólás Lazacfonal, Baba szappan és nosztalgia kendő című bejegyzéshez

Vannak hetek, amelyek mintha elmaradnának – a múlt heti esőzések nem épp serkentőleg hatottak a hangulatomra és munkakedvemre. A korábban elkezdett horgolásokra ránézni sem volt kedvem egészen tegnapig. Akkor viszont sikerült befejeznem egy kisebb és egy nagyobb falatot.

A Baba szappan csomagolása ihlette ezt a kis sapkát – ő a kisebb falat. Bővebben a Meskán.

A nagyobb pedig egy nagyimintás kendő, ami még nagyobb akart lenni, de egyszerűen nem jutok el már hetek óta abba a fonalboltba, ahol ez a rafinált barnásrózsaszín árnyalat kapható.


Halogathattam volna tovább a befejezését, de úgy voltam vele, hogy amilyen idő van és amennyire fáj a torkom, sürgős szükségem van egy laza pamutkendőre. Így pont akkora, hogy háromszögletű nyaksálnak vagy gyerek vállkendőnek megfelel. Egyébként deklarált cél is, hogy ezt a kendőt mindketten hordhassuk: Doresz a franciás kabátkájához, én meg egy tompa szürkéslila blézeremhez, meg otthon bármihez torokfájós napokon.

Végül pedig a lazac- vagy korallszínű festett fonalamról is mutatok egy képet.

Az összehasonlítás kedvéért ráfényképeztem az épp aznap rajtam lévő piros-fehér pöttyös felsőmet is, azon lehet látni, hogy mennyiben tér el a normálpirostól. Ahogy az már lenni szokott, a gombolyagon belül többféle árnyalatra festődött, vannak egész halványak és nagyon élénkek is. Ha megtanulok valaha kendőt kötni, akkor annak ez a fonal lesz az oka.

pasztell színekben

4 hozzászólás pasztell színekben című bejegyzéshez

Csiribí-csiribá, egymás mellé került néhány pasztellszínű fonal, rácsodálkoztam, hogy mennyire jól mutatnak együtt, és azon nyomban össze is horgoltam őket csíkos-bogyós sapkákká.
A szürke-rózsaszín már a Meskán, a zöld-rózsaszín még csak vár a sorára. Mindkettő újszülött méretű és csupa pamut. És mindkettő aktuális kedvencem – még ha máskor a harsogó színeket jobban szeretem is.

Az első nekem Bécset juttatja eszembe, a második meg egy rózsacsokrot – még gyerekkorom egyik szülinapjáról a nagyszüleim kertjéből.

Freeformok és lilák

8 hozzászólás Freeformok és lilák című bejegyzéshez

Két freeform horgolt lila bigyót hoztam ma. Ennek az elsőnek az a különlegessége, hogy nem váltottam közben fonalat, ezek a színek a gombolyagról jöttek. Ez nem egyszerűen szép, de roppant inspiráló is, hiszen így az első rétegre rá lehet menni később, amikor már változott a szín, és ettől rögtön átmegyünk a harmadik dimenzióba. Még nem döntöttem el, hogy hajdísz vagy kitűző legyen belőle. Mit gondoltok?
Ez pedig egy freeform karkötő, gombbal erősíthető a karra és a keresztségben a “Naplemente” nevet kapta. A meskán várja leendő testi-lelki jó barátját. 🙂
Mindig bizonytalan vagyok, ha újba kezdek. Mit szóltok hozzájuk?

A harsogó színek sapkává akartak változni

9 hozzászólás A harsogó színek sapkává akartak változni című bejegyzéshez

Én pedig nem tudtam nemet mondani. Kicsit régiek, kicsit újak – de inkább újak. Szellősek, nyáriak, és végre nekiveselkedtem a háromemeletes virágnak is. Egyelőre csak az orgonaszínű van fenn a meskán, de a többi is felköltözik – hacsak időközben valaki le nem csap rá. Blogolvasóké az elsőbbség 😀 Mindegyik bébiméret, 2-9 ill 0-6 hós babáknak való. (Én meg belátom, hogy sapkahorgolás nélkül nem élet az élet…)



Mindamellett elszánt vagyok, hogy varrni fogok a hétvégén két kalapot a csemetéimnek napszúrás ellen. Csak ne lenne annyival nehezebb a varrás, mint a horgolás!

Hópihe-akció

2 hozzászólás Hópihe-akció című bejegyzéshez


Éljen a tél és a hó, és éljenek a vidám színű sapkák és sálak! És persze éljenek a kedves blogolvasók, aki tekintettel az elhúzódó és épp most bekeményítő télre, kedvezménnyel vásárolhatnak a Meska-boltomban. 🙂

Minden felnőtteknek való terméket (sapkákat és sálakat) ingyenes postázással küldök, ha pedig személyes átvételt kérsz, akkor a megjelölt postaköltséggel csökkentett árat fizeted. Csak add meg a vásárlás után emailben a jelszót: hópihe!

A lila évek óta telitalálat, ennek a tüzes narancsnak ne álljanak ellen a vörösesbarna hajú lányok, aki pedig inkább a visszafogott meleg árnyalatokat szereti, válassza nyugodtan ezt a tégla-mustár gombolós fazont.

Ne feledjétek, jelszó: hópihe!

Elkapott a babasapka-láz

9 hozzászólás Elkapott a babasapka-láz című bejegyzéshez

Hosszú szünet után ismét kedvem lett babakalapokat horgolni. Például itt van ez a visszafogott, minikarimás elbájoló hölgyeknek. Még elcsíphető a meskán.

Aztán ez a nagy kedvenc – csokibarna és épphogyrózsaszín Párizs szerelmeseinek. (Már gazdára talált.)

Aztán ez a vidám citrom-eper fagyit idéző sapka saját festésű tolnai gyapjúból. Még keresi szimpatizánsát.
Ez meg egy klasszikus svájci sapka fazonú. A színkombináció ismerős lehet, készítettem már ilyet unokahúgomnak és meskára is – rekodidő alatt (talán 15 perc) kelt el, én lepődtem meg a legjobban. 🙂
És az abszolút kedvenc színkombinációm: barna sötéttürkizzel. Legszívesebben magamnak horgoltam volna ebből, de csak újszülöttsapkányi fonalam volt, úgyhogy utángyárthatatlan, akinek tetszik, még most csapjon le rá 🙂

És ez még nem minden, csak most hirtelen ennyi fotót találtam meg.
Úgy tűnik, hogy a babafotós társaság egyre bővül, ami azért is jó, mert éjszakázás meg izgulás meg szoptatási nehézségek mellőzésével láthatok utánozhatatlan babaarcokat minden nap.

Az utolsó előtti mondattal kapcsolatban pedig a kérdés: ti hogy tartotok rendet a fényképeitek között? Mármint a számítógépen, úgy értem. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban még sokat kell tanulnom 🙂

Előre mondom, az év fonala

15 hozzászólás Előre mondom, az év fonala című bejegyzéshez

Talán kicsit elhamarkodottnak tűnik január 7-én egy fonalról kijelenteni, hogy ennél szebbet az évben valószínű nem fogok találni, na de ez annyira különleges, hogy meg merem kockáztatni ezt a kijelentést.

Gombolós sál készül belőle, és szokásommal ellentétben tegnap bespájzoltam belőle, hogy horgolhassak magamnak egy rövidujjas kardit. Alapvetően nem szoktam kardikat meg pulcsikat horgolni, mert az alapanyag ára nagyjából a duplája lenne egy kész pulcsi árának, de ezzel egyszerűen muszáj volt kivételt tennem.

Különben ugyanennek a fonalnak egy másik színárnyalatából készült az a gombolós sál, amit szerintem eddig még nem mutattam itt, pedig már a meska akciós polcán telel pár napja. Tiszta gyapjú, és egyben egy újabb bizonyíték arra, hogy a gyapjúval kapcsolatos összes előítéletemet sutba kell dobnom – ez sem szúrós, viszont amolyan lélegzősen meleg. És még van egy gombóc lilás árnyalatú is a polcomon, szóval csak idő kérdése, hogy ő is testet öltsön.

100 % magyar gyapjú

7 hozzászólás 100 7 magyar gyapjú című bejegyzéshez

Mielőtt saját kezemmel meg nem tapintottam a tolnai gyapjút, nem hittem el, hogy van gyapjú, mi icipicit sem szúr. Mielőtt a múltkoriban több, mint egy órát főztem fonalfestés apropóján, nem hittem, hogy van gyapjú, ami bírja a forró vizet. Remek érzés dolgozni vele, és persze viselni is.

Az első sál már el is készült belőle: két szálat fogtam össze a festetlen gyapjúból, és az egyik kedvenc csipkemintámat vettem elő, azt amivel ez a sál is készült. Hosszú, sokszor nyak köré csavarható és melegít, mint a kályha. Már várja is fázós, természetkedvelő gazdáját.

Older Posts