Idén a húsvéti kalácsot annyira az utolsó pillanatban készítettem, hogy már a gondolat, hogy egyáltalán kalácsot sütök is később jött, mint ahogy gasztrobloggerek sokasága a kész terméket kihúzta a sütőből. De nem gond, a húsvét hétfőn is kell reggelizni, akkor pedig már ott volt az asztalon ez a tökéletes mákos kalács. Na jó, ízre tökéletes, nem küllemre, de majd gyakorlom.
A recept egyébként a Servus magazin 2011/4-es számából van, de változtattam pár dolgot tekintettel arra, hogy az ünnep miatt bevásárolni sem tudtam hozzá, és pl. nem volt otthon fél kiló fehérliszt. Íme a módosított recept:
250 g teljes kiőrlésű búzalisztet
250 g sima búzalisztet
70 g cukrot
1 tasak élesztőt
1 csipet sót
egy keverőtálban összekevertem.
Fazékban összeolvasztottam 2,5 dl tejet és
110 g vajat,
majd hozzáöntöttem a lisztes keverékhez,
hozzáadtam még két tojássárgáját
és jól megdagasztottam és egy óráig pihentettem paplan alatt.
Közben elkészítettem a tölteléket:
A recept szerint 200 g darált mák, 100 g olvasztott vaj, 80 g cukor, 1 tasak vaníliáscukor, 125 ml meleg tej és némi reszelt citromhéj kell hozzá – most azt mondom, hogy a fele bőven elég lett volna. Persze a töltelék finom magában is, csak hát nem diétás.
A pihenőidő után a tésztát újra átgyúrtam és kb. 16 egyforma méretű téglalapot nyújtottam belőle. Inkább hosszúkásak legyenek a téglalapok, de azért szélessége is legyen rendesen. A közepére megy a töltelék egy csíkban, majd ügyesen össze kell hengeríteni, hogy a máktöltelék lehetőleg tésztán belül maradjon. Ez nem könnyű, de nem baj, mert legalább meg lehet enni a kinyomódó mákot.
A mákkal töltött kígyókat kettesével összecsavartam, megkentem felvert tojással és kb. 180 fokon kisütöttem.
Szerintem nem kifejezetten húsvéti recept, karácsonykor is simán megállja a helyét, de olyan családban, ahol a mákot mákkal eszik egyes családtagok (azaz nálunk), az év más napjain is elfogy. Ami pedig kifejezetten tetszett benne: napokig puha maradt, gondolom a rettentő magas zsírtartalomnak köszönhetően.
