Posts Tagged with játék

Március, a T hónapja

10 hozzászólás Március, a T hónapja című bejegyzéshez

Van az a jópofa blogos játék, hogy minden hónapra kitalálnak maguknak egy mottót kreabloggerek. Én is pont egy ilyen szón gondolkoztam márciusra, aztán eszembe jutott egymás után több is, nem tudtam dönteni, aztán rájöttem, hogy mind t betűvel kezdődik. Ilyen ez a magyar nyelv, Tízen Túliak Társasága, Tilt, Tűr, Támogat – mi az, ami nem t-vel kezdődik egyáltalán? Aztán már rá is erősítettem, kinyitottam egy szótárat és kiírtam sok t-vel kezdődő szót, ami mind kapcsolatban van márciusi terveimmel. Aztán még újabbak is eszembe jutottak. Olyan ez, mint az eszperente: ha az ember belejön, le se tud állni.

Hajbavaló

Az első T egy textilrózsákkal díszített hajpánt: a rózsák már készen várnak az íróasztalomon (oké, mostanában inkább varróasztal), igazán nem lenne nagy ügy bevonni egy gumiszalagot textillel. Na, majd a hétvégén, amikor is testre kell szabnom három nadrágot, konkrétan fel kell hajtanom. Ezek egyike másfél éve várja, hogy végre a testmagasságomhoz alakuljon.

Itt a tavasz, tehát irány a természet, de testmozgást nemcsak kint, hanem a tánciskolában is tervezek végezni. A bécsi báli szezon ugyan hamarosan véget ér, de mi egy tavaszi bálra edzünk. Ha pedig még ez se lenne elég, szinte biztos, hogy márciusban már odafagyás veszélye nélkül ülhetek bringára, s tekerhetek a városban keresztül, kasul.

Már pár hete elkezdtem a terítés-projektet, aminek az a lényege, hogy legalább heti néhány étkezésnél elegánsan terítjük meg az asztalt, tanulják a gyermekek is az étkezési kultúrát – vesszenek a nembajhaeltörik poharak és tányérok! Ehhez persze varrós terv is tartozik: egy tavaly beszegni kezdett terítő befejezése. Bizony, mindent félbehagyok, ami untat, s terítőt szegni nem túl szórakoztató, valljuk be.

Feltett szándékom, hogy tágítom a helyet s ezáltal talán a kreatív teret is a fonalpolcomon és az anyagaim között. Teljességre viszem, ami még félkész, ez talán belefér a március hónapba, ha összeszedem magam. Ez különösen azért is jó, mert a takarékoskodási terveimmel is összecseng: a február sok váratlan kiadást hozott, márciusban nagyon tudatosan kell ellensúlyoznunk. De mert egy hónapig simán kitart még a horgolnivaló, könnyű lesz ellenállni a fonalboltok agresszív támadásainak. Az áprilist pedig remélhetőleg tiszta lappal, de legalábbis tiszta és üres horgolós kosárral kezdhetem.

Ami a blogot illeti, régi tervem, hogy a nekem legjobban tetsző külföldi blogokat végre listába rendezzem az oldalsávban – ne legyünk telhetetlenek, márciusba nem 100%, hogy belefér, de törekszem.

A tudomány oltárán is készülök áldozni, egy olyan konferenciára utazom jövő héten, ahol ott lesz csomó ember, akik a gyakorlati teológiai tankönyveket írták, hihetetlen, hogy most találkozni fogok velük. Ennek kapcsán jókora távolságot fogok megtenni, előre örülök, mennyi hasznos horgolósidő várható. (Na de hogy fogom tudni betartani a takarékossági terveimet, amikor Hildesheimban annyi szuper fonalbolt van? Bízom a konferencia szoros napirendjében.)

Ha pedig még nem lenne elég a t betűs tervekből, akkor hozzáteszem azt a földhözragadt elhatározást, hogy legalább a munkanapok felében otthonról viszem az ebédet – nemcsak a takarékosság, hanem az egészséges táplálkozás jegyében is.

Március a t betű hónapja. És nálatok? 😉

Rendkívüli poszt

2 hozzászólás Rendkívüli poszt című bejegyzéshez

Úgy értve rendkívüli, hogy megszakítom a minden napra egy horgolás szériát. Tegnapra merültek le az elemeim annyira, hogy két hét betegápolás után én is benyaltam egy vírust. Tegnap sem a számítógépet nem nyitottam ki, sem nem horgoltam, sem kávét nem kívántam, azt hiszem, ezzel elég plasztikusan érzékeltettem, hogy nullától tízesig skálán hányasnál álltam. Ma már jobb, de azért annyira nem, hogy kimerészkedjek a szabad levegőre fényképezkedni.

Ebben az állapotban az se lenne szerencsés, ha éves visszatekintést írnék, félek, hogy feketébbre festeném a dolgokat, mint amilyenek valójában voltak – csak mert épp vacakul vagyok. Ezért azt találtam ki, hogy (bemelegítésként a hamarosan meghirdetendő nyereményjátékra) egy kis linkösszegyűjtésre hívlak benneteket.

Gondolom, mindannyian merítünk ihletet más horgolóktól-kötőktől a netről. És biztos van olyan alkotás, netán blog/alkotó aki, ami a kedvencetek, de talán nem annyira közismert. Ki volt nektek az év felfedezése vagy a legszebb, leginspirálóbb, legizgalmasabb darab, amit találtatok?

Íme az enyém, természetesen freeform crochet, mi más is lenne – mégpedig a túlburjánzó fajtából. Nemcsak a linkelt kép izgalmas, hanem a környékén lévő többi is. Ami különösen tetszik, hogy az egész egy környezetvédelmi indíttatású projekt, a korallok fenyegetettségére akarják felhívni a figyelmet.

Amiért nekem ez most a kedvencem, hogy van két nagyobb freeform munkám elkezdve, meg kaptam karácsonyi ajándéknak is egy freeform horgolásos könyvet, szóval most van az inkubációs szakaszom, amit remélem, hamarosan megvalósítás is követ.

Kíváncsi vagyok a Ti kedvenc/leginspirálóbb képeitekre, írjátok meg kommentben vagy a blogotokon – alig várom, hogy böngészhessek szépségeket! Előre is köszi és amint meggyógyultam, jönnek a következő befejezett munkák.

p.s. tavalyi kedvenceim itt találhatóak.

Játék rossz időben

1 hozzászólás a(z) Játék rossz időben bejegyzéshez

Végy egy unatkozó gyermeket, egy piros, egy kék és egy fehér sminkceruzát, pingáld ki bohócnak, aztán fényképezkedjetek mindenféle pofavágás közben, majd nézzétek végig a 90 %-ban elmosódott, de annál viccesebb fényképeket. És már el is telt egy óra az esős-szenvedős napból, ráadásul jó hangulatban.

Karina nyereménysapija

13 hozzászólás Karina nyereménysapija című bejegyzéshez

A hőség ellenére a héten több őszi-téli holmit horgoltam. Részben azért, mert Karina nyereményét, egy őszi fiúsapit szerettem volna minél gyorsabban elküldeni nekik, részben meg azért, mert rámjött a pánik: mi lesz, ha szeptembertől drasztikusan csökken a horgolásra fordítható időm (ami nem kérdés egyébként). És amúgy is, Bécs az állandó szél miatt nagyon hideg város. Emlékszem, tíz éve nagy naivan kiköltöztem október elején sapka, sál, kesztyű nélkül – gondolva, hogy otthon a decemberi fagyokig ilyesmit úgysem hordok. (Ez életemnek egy korábbi szakasza volt természetesen…) És akkor október 15-én fejvesztve rohantam kesztyűt venni, annyira metszett a hideg szél. Szóval igen, végre egy hely, ahol a hobbimnak valódi létjogosultsága lesz!

Na de a lényeg: elkészült egy kedves-komoly fiúsapka, viselje egészséggel Doma!
Ez a sapka is kötődik egyébként Bécshez, mert a fonalat tavalyi kiruccanásunkkor ott vettem. Eredetileg azt gondoltam, hogy Apahajónak horgolok belőle, aztán mégis más színre volt szüksége, így ez készleten maradt és várta sorsa jobbra fordulását. Érdekes fonal egyébként, fele gyapjú, fele akril – ezt az összetételt szívesen használom télre. Sok vékony, lazán megfont szálból és többféle színből áll, afféle komoly fiús jellegű. Bohókássá a gombok teszik, különösen a kedvencem, ami olyan, mintha egy almába beleharaptak volna.

A másik télies cucc, amin épp dolgozom, Barka Napmadárból készül, és nagyon izgalmas, zebra-jellegű csíkok vannak alakulóban a gombolós sálamon. Remélem, hamarosan ezt is mutathatom, előtte viszont – már csak azért is, hogy magamat is emlékeztessem -, beharangozom, hogy a legközelebbi bejegyzésben vízre szállunk! Naná, ha már anyahajó!

Közjegyző jelennemlétében

7 hozzászólás Közjegyző jelennemlétében című bejegyzéshez

megtörtént a sorsolás! A sorsolási bizottság egyik tagjának betegsége némileg elbizonytalanított, de aztán beláttam, egy beteg gyereket is kell szórakoztatni, és egy sorsolás mennyire jó móka. Így aztán nyélbe ütöttük a hagyományos paprcetlis, sapkás módszerrel. Fényképes dokumentáció nélkül mutatom, mert természetesen ebben a pillanatban merült le az akkumulátor, tovább húzni meg a sorsolók izgatottsága miatt már nem lehetett az ügyet.

Egyébként vicces volt, kértem őket, hogy válasszanak ki egy sapkát mindketten a sorsoláshoz. Meg is tették, bár furán néztek. Később derült ki, miért – ők azt hitték, hogy a fejükön kell sapkának lenni sorsolás közben.

Na mindegy, nem növelem itt az izgalmi szintet sztorizással. A gyereksapit egy sötétkék baseballsapka és Kristóf közreműködésével sorsoltuk ki, a nyertes pedig Karina! (Húha, profi horgolónak horgolni mindig nagy kihívás… Majd kérlek, mérj fejkörfogatot, és kívánj színvilágot!)

A csat gazdáját pedig egy benzinkék lukacsos nyári kalapból Doresz sorsolta ki: Bea, te vagy a nyertes!

Mindannyiótoknak köszönöm a játékot! Hamarosan friss hírekkel jelentkezem 🙂

Kerek számok játéka

28 hozzászólás Kerek számok játéka című bejegyzéshez

A mostaninál kerekebb szülinapom majd csak 55 év múlva lesz, ha megérem egyáltalán a 88-at. Ráadásul van itt 120 rendszeres olvasó és 150 bejegyzés – nem számítva az előzményblogokat, persze. Meg amúgy is, rég volt már nálam bármiféle játék, szóval itt az idő. És arra is itt az idő, hogy megköszönjem az érdeklődést, olvasást, mindenféle privát levelet és a találkozásokat, amelyek nem történhettek volna meg, ha nincs a blog.

Sokszor feltettem már magamnak a kérdést, hogy miért és kinek is írom a blogot. Minden látszat ellenére nem kifejezetten “üzleti” céllal. Ennek akkor lenne értelme, ha ontanám magamból a termékeket. Gyakorlatban az a helyzet, hogy kipróbáltam, valóban működik az online marketing, ha energiát fektetek bele. Olyankor szokott az lenni, hogy egy hónapig ki se látszom a megrendelések alól, és a végén csak a csuklófájdalom és az ízületek sajogása marad. Meg az a fura érzés, hogy elvesztettem a hobbim. Szóval nem, még ha van is meskám, még ha szerencsét próbálok is a Goubán, még ha próbálok is kicsit tudatosabban horgolni, azért ez messze nem üzleti célú blog. Egyrészt van ez a grafománia, szóval a függőség, még ha próbálom is keretek közé szorítani. Másrészt van az a tapasztalat, hogy horgolni jó – és örülnék, ha ezt minél több embernek továbbadhatnám. Így aztán talán azt könyvelem el legnagyobb sikernek, amikor olyan leveleket kapok, hogy valaki az anyahajót nézegetve kezdett el (újra) horgolni. Régi nagy világmegváltó álmaimból mára ennyit őriztem meg. Minél több nőnek megmutatni, elmondani, hogy van olyan időtöltés, ami egyszerre felébreszti a kreativitást, hasznos, fenntartható – fityiszt mutat az eldobálótársadalomnak – és nem utolsósorban kisgyerek mellett is művelhető.

És akkor végre a nyereményről 🙂 Franciacsat kísérletekkel foglalatoskodom még mindig, így a hosszú hajúak kedvéért a nyeremény ez a lila-zöld-türkiz csat lesz – remélem nem csak nekem tetszik. Habár Szent Iván éjjele a tűzugrás és a perzselő szerelem ünnepe, azt sem szabad elfelejteni, hogy javában a Rák jegyében járunk, ami meg a vízben lubickol. Ezek után senki ne csodálkozzon, ha egy ma született bárány tűz és víz között ingadozik, egyik percben ilyen, másikban olyan, tüzesen lelkesedik, aztán elfolyik a keze közül az idő meg a pénz. Ennyit az önkritikáról. 🙂

Ahogy az anyahajótól elvárható, kisgyerekes olvasók is eséllyel indulnak a nyereményjátékban! Ebben a kategóriában majd konkrét méretek és színkívánságok figyelembe vételével fog elkészülni a nyeremény: egy őszi sapka. Szárnyalljon szabadon a fantáziátok!

Ha nyerni szeretnél, június végéig jelezd kommentben, hogy a csatért vagy a gyereksapiért indulsz, netán mindkettőért.

Barka fonalas örömök

2 hozzászólás Barka fonalas örömök című bejegyzéshez

Ha esetleg úgy tűnne a blog alapján, hogy horgolótű hetek óta nem volt érdemben a kezemben, akkor ezt legalább szavakkal szeretném megcáfolni. Az viszont igaz, hogy a fényképezőgépet talán már meg sem ismerném, ha látnám. Így aztán a fenti képet is a Barka webshopjából kölcsönöztem.
Ma érkezett ez a fantasztikus Naptánc nevű fonal, és még egy másik árnyalat is. Jó, sejtettem, hogy messze az átlagos kategória fölött van, de még ahhoz képest is zseniális! Vastagságra pont olyan, mint amit igazán kényelmes kezelni – 5-ös tűvel horgolható, azaz gyors sikerélményt ad. A színei pedig nagyon finomak. Kicsit eltér a képen láthatótól, illetve okozott egy kis meglepetést, hogy a képen halványzöldnek látszó szín inkább sárgászöld, és hogy az a szín határozottan domináns a többihez képest mennyiségileg, de én szeretem a meglepetéseket. 🙂

Ahogy elkészül a projekt, még írok róla, és ha addigra még tudom, hol kell kattintani a géppel, még fényképet is mutatok.

Egyébként pedig az a különös, hogy nemrég úgy nyertem Barkáéknál a hírvivő játékban, hogy emlékezetem szerint nem is neveztem, csak akartam. Vagy mégis? Már nem emlékszem. Szóval ha akkor nem is, most utólag mindenképp szeretném nagy dobra verni, hogy remek gyapjút kaptam nagyon gyorsan, szóval éljen a Barka fonal sokáig!

Aki pedig epedve várja a kisorsolandó freeform hajcsatot, annak az a jó hírem van, hogy ez a bejegyzés a 148., szóval közeleg az én játékom is!

Befejezős játék

4 hozzászólás Befejezős játék című bejegyzéshez

Iglice találta ki azt a fonalfalással nagyon közeli rokonságban álló játékot, miszerint régen elfekvő befejezetlen dolgainkat – más néven UFO-inkat – hozzuk végre kész állapotba idén. Mondjuk minden hónapban egyet.

Nekem nincs túl sok befejezetlen dolgom mostanában – illetve helyesbítek: van, de azok közül sokat azért hagytam félbe, mert meggondoltam magam, és inkább lebontom majd, mert mégsem tetszik a szín/fazon.

Januárra azért még volt befejeznivaló, mégpedig egy táska. Csak az utolsó simítások hiányoztak, a pánt és a fedél felvarrása, meg a bélés összevarrása a külső résszel. Azért sem siettem vele eddig, mert csizmaszezonban úgyis fekete táskát hordok. Na de már egyre később sötétedik, úgyhogy van remény a közeli tavaszra, vele pedig a barna cipő-táska hordására.

Különben meg jövőre majd a telet is barnára fogom hangolni, különös tekintettel arra, hogy elmélyedtem egy színekről szóló könyvben (jelenleg nem látom nyomát a weben, úgyhogy linkelhetetlen), és már tudom, hogy mi minden áll jól és mi minden rosszul nekem. Szóval érzem, ennek a táskának még nagy jövője van!

Hogy álltok a fonalfalással? :)

11 hozzászólás Hogy álltok a fonalfalással? :) című bejegyzéshez

Ráfér már a blogra – meg rám is – egy kis vidámabb téma, úgyhogy visszakanyarodom az augusztusban kezdődött Fonalfalóra.
Részleges sikerrel játszom, ami konkrétan azt jelenti, hogy új fonalak mindig kerülnek valahogy hozzám (nem tudom, szerintem lehet bennem valami mágnes), viszont szerencsére a régiek is szépen fogynak. Bevallom, az adminisztrálásban nem vagyok jó, azaz már egy ideje feladtam a számolgatást, nem tudtam követni, mit számoltam bele és mit nem, mi számít újnak és mi nem. Pl most már a szeptember elején vett fonal is a készlet része, ugyebár 😀

Azt viszont tisztelettel jelenthetem, hogy ez a két gombolós sál egész biztos beszámíthat, ugyanis ezek a fonalak már több, mint egy évesek. A fekete-fehér-kékesszürke ismét egy pécsi szerzemény – hihetetlen, milyen mekkája ez a város a fonalasoknak! Tapintásra nagyon sima, és most már a titkára is rájöttem. Már a harmadik hasonló hűvös, ugyanakkor sima fonal került a kezembe, és egyetlen közös van bennük: mindegyik tartalmaz viszkózt is néhány százalékban. Kicsit utánaolvastam ennek az anyagnak, és ahogy kiderült, a viszkóz lehet természetes és mesterséges anyag is, így nem kerültem sokkal közelebb a titokhoz. Mindenesetre tény, hogy jó megfogni a sálat, és nagyon kellemes nyak köré tekerni is. (Igen, bevallom, minden sálat szoktam tesztelni magamon, hogy milyen hosszabb időn, mondjuk egy órán keresztül viselni.)
A gombot is szeretem – tulajdonképp semmi különös, csak épp pont ezek az árnyalatok. Jó érzés, hogy néha már az otthoni készletekből is tudok tökéletesen illeszkedőt találni. (Avagy éljen az új gyűjtőszenvedély!)


A zöld sál gyapjú-akril keverék, ez is bevált, kipróbált. Szeretem a színét is, a rajta lévő gombot is. Néha eszembe jut, hogy debreceni lelkész koromban voltam fafragó hittanos táborban, és nagyon nem tudtam még akkor, mihez is kezdjek fűrésszel a kezemben. Most már tuti tudnám: sáltűt meg gombokat gyártanék! Van ugyan fagomb a boltban, de pont ez az alak nem volt, szerintem pedig ide ilyen kívánkozott.

Mindkét sál már a Meskán található, és még egy sapka is, amiről azonban majd máskor mesélek.

És ti hogy haladtok a fonlfalással? Tudjátok számolni? Én már szinte biztosan tudom, mi lesz a legszorgalmasabb fonalfaló ajándéka! Csak tudjam titokban tartani. Ha nem sikerül, akkor kénytelen leszek félidőben köztes ajándékot sorsolni 🙂

Newer Posts