Ritkán fordul elő, hogy a blogoszféra-trendekkel megyek – általában akkor szoktam elkezdeni egy mintát vagy kipróbálni egy fonalat, amikor már mindenki meg is unta. (Ha egyáltalán.) Most is így van ez, a japán virágról biztos legalább másfél éve hallottam először, de csak most, a második hullámban kezdtem bele. Igazából minden Nils Holgerssonnénak köszönhető, akinek csodaszép stólája van ezekből a virágokból, és én jól elirígyeltem tőle. Az mondjuk már most látszik, hogy egyszínűből nem annyira menő, mint soronként más színnel, úgyhogy nyilván meg kell majd csinálnom még egyszer.
Drops Alpaca fonalból horgolom, mégpedig a Réce árnyalatból – nagyon érdekes, olyan, mint a zöldeskék szemű emberek, ha így nézed, zöld, ha úgy, kék. Sötétben inkább kékes, világosban határozottan cirkás. Elég vékony, talán a legvékonyabb fonal, amivel eddig dolgom volt, mégis remekül haladok vele, mert jó a fogása, puha is meg szőrös is. Tegnap kezdtem a második sort a stólából, és ha úgy haladok vele, mint tegnap, akkor másfél hét múlva már kész is lehet.
Tutorialt a mintához a Főkolomp-blogon találtok. Ez leheletnyit más, mint amit én csinálok, de nagyon közel áll.