Volt egy csodaszép horgolt díszpárnánk, amitől egy idő után el kellett búcsúznom, mert még anyai szemeimet is irritálta, hogy mennyire kinyúlt, kibolyhosodott. (Amiből az is a tanulság, hogy minden fonalról kétszer kéne kritikát írni, egyszer amikor meghorgolja az ember, egyszer meg egy év használat után.) Szóval kellett egy új párnahuzat, és ez úgy fél év önnyomasztás után sikerült is.
Voltak ugyanis horgolt granny négyzeteim, valamikor régen készítettem ezeket maradékokból. Mindig felülök a Pinterestes ötleteknek, hogy maradékokból mennyi mindent lehet készíteni, csak az a nagyon relatív, hogy kinek mi a maradék. Ami nekem az, abból max. egy zseb jön ki, nem valami nagyobb darab. Szóval ott volt a nyomasztó párnabelső és a nyomasztó négyzetkék, és ebből a nyomás elég nagyra növésekor az lett, hogy elszántam magam a négyzetek összehorgolására. Ugyan nem lett elég, de azért még felhajtottam némi passzoló színű maradékot és kiegészítettem. Volt egy gyakorlatilag megkezdetlen gombóc 100 grammos Kacskaringós akrilfonalam, abból horgoltam erhp-kból hátlapot a párnának. Ez így most tehát dupla hasznos, se a négyzetek nem nyomasztanak tovább, se a csupasz párnabelső. Felfedeztem viszont fotózáskor, hogy a zöld pléd elég ramaty állapotban van, sürgősen kell egy takarót is horgolnom. Úgyhogy megvan a következő nyomasztásforrás, biztos, ami biztos!
Még nyáron történt, hogy teljesen gyanútlanul nézegettem az 1001fonal.hu FB-oldalát és felfedeztem, hogy keresik a legkedveltebb magyar fonalasblogokat. És akkor láttam, hogy az anyahajóblog is szerepelt a javaslatok között, nem is egyszer. Gondolhatjátok, melegség töltötte el a szívem meg ilyenek. Nem sokkal később kaptam a hírt, hogy ennek a sok szavazatnak hála, tesztelhetek én is Scheepjes fonalakat, amelyeket az 1001fonal újonnan vett fel a kínálatába. Nagyon köszönöm nektek is, akik rám szavaztatok és az 1001 fonalnak is ezt a remek lehetőséget! (Amúgy én is szavaztam, mégpedig a PLF szöszöl és a Kockás világ blogokra – persze rengeteg más fonalas blogot is olvasok és szeretek rajtuk kívül, de a kettejük blogjai már olyan régóta kísérnek, hogy hirtelen nem is emlékszem, milyen volt azelőtt az élet.)
A nyolc gombócból álló fonalcsomagot személyesen válogattam össze a Colour Crafter fonalak közül, amikor nyáron Budapesten jártam – és meg kell mondanom, nem volt könnyű dolgom, ugyanis ennek a fajtának rengeteg árnyalata van, a honlapon most 54 színt számoltam össze. Az összetétele 100% akril, ezért elsősorban takarók, díszpárnák, amigurumik, táskák készítésére ajánlott. Egy-egy gombóc igen kiadós, 10 deka 300 méter, szóval egy kilónyiból egy hatalmas horgolt ágytakaró is simán kijön. Először én is takarókészítésben gondolkodtam, de aztán a dolog az utolsó pillanatban másképp alakult.
A fonalösszeválogatásra már jól felkészülten szerettem volna menni, ezért előtte úgy egy hétre beköltöztem a Pinteresre. Dönteni persze nem voltam képes, így a gyerekeket hívtam segítségül. A végső döntés az lett, hogy kékes-lilás és pirosas-narancsos színeket hozok, mindenből egyet, aztán majd kialakul. Rém nehéz a döntés, ha ennyi opció van színben, aztán meg még takarómintában is.
Végül úgy döntöttem, nem döntök, hanem elkezdek mindenféle négyzeteket horgolni, aztán majd meglátjuk. A színek passzolnak egymáshoz, komoly gond nem lehet. Aztán elkapott a gépszíj, és nemcsak négyzeteket horgoltam, hanem a meglévő négyzeteket kiegészítettem mindenféle sorban haladó mintával, összehorgolva a motívumokat elforgattam a munkát és úgy is horgoltam hozzá. Csak a szokásos, freeformszerű haladás, annyi különbséggel, hogy itt a négyszögteles formát azért szerettem volna tartani és nagyon térbeli mintát sem raktam bele a bogyókat leszámítva.
Egy kisebb takarót szerettem volna horgolni, mert K. reggelente a kanapén kuporogva szokott olvasni még suli előtt, pizsamában, és hát mennyire jó lenne, ha nem húzná át a lakáson a paplant és mégis be tudna takarózni. Aztán úgy alakult, hogy horgolás közben odakerült mellém egy nagyobb, huzat nélküli díszpárna. És még két nap múlva is ott volt. És akkor hozzápróbáltam az addig elkészült horgolást, és láttam, hogy centire pontosan illeszkedik a szélesség és a hosszúság is, kivéve egy négyzetnyi darabot, mert az még hiányzott abból a sávból. És akkor ezt jelnek vettem.
Így lett K takarója helyett végül párnahuzat a Do kanapéjára – viszont az a jó hír, hogy miután szerintem csomót használtam a fonalakból, azért még bőven maradt takaróra is meg még egy kis táskára is, aminek elkészítését Do-nak úgy tavasz óta ígérgetem. Ja és egy ajtókoszorút karácsonyra, valamint pompomokra, amivel Do szobáját díszítjük majd. Hát majd szép lassan mindent…
Na de ne feledjük, hogy fonaltesztről van szó!
Szerintem arra, amire ez a fonal ki lett találva, tökéletesen alkalmas. Strapabíró, a vastagsága pont akkora, hogy egy nagyobb darabnak is neki lehet állni belőle. Én 4,5-es tűt használtam, de szerintem a 4-es is jó hozzá. A színei fantasztikusak, és ami egy takarónál vagy más lakásfelszerelési tárgynál fontos, hogy egy színen belül sok árnyalat van. Az általam választott színek persze nagyon kiabálóak, de össze lehet válogatni visszafogott, elegáns színpalettát is. A fonal vastagsága egyenletes volt végig, amennyit eddig felhasználtam, abban nem volt toldott rész vagy rosszul font rész sem. Szóval maximálisan öröm volt dolgozni vele. És bármennyire gondolkozom, hátrányt vagy gyenge pontot nem tudok mondani.
Köszönöm szépen az 1001 fonalnak és Nektek a lehetőséget, hogy tesztelhettem és még folyt. köv., mert az összesen 2400 méter fonalnak még a nagyobb része megvan.
