Elkészült megint egy régóta tervezett projekt. A Do freeform rátétes táskája után szabadon ezúttal a szatyor nem horgolt, hanem varrott lett, az applikáció pedig szintén nagyon hasonló.
Ebből a majdnem fekete farmeranyagból magamnak is varrtam már táskát, amely nem is tudom mióta, de legalább 4-5 éve mindennapos bevetés után most adta meg magát (elfeslett a bélése). Remélem, Verát is ilyen sokáig szolgálja majd hűségesen.
Bélésnek egy világos-virágos textilt választottam, mert rossz tapasztalatom van a sötét, pláne fekete bélésekkel. Nagyon nehéz bennük bármit megtalálni, ha mondjuk este nem annyira jól megvilágított lépcsőház előtt áll az ember és pl. a kulcsát keresi.
A horgolt részek nagyrészt Catania fonalból készültek, csak a háromdimenziós virág egyik rétege Zauberball – a múltkoriban bemutatott Rókalepke kendő maradék utolsó métereiből. Az elég nagy gombgyűjteményemet az utóbbi időben méltatlanul elhanyagoltam. Annál nagyobb örömmel keresgéltem benne sokáig, míg a színben és méretben legjobban passzolót megtaláltam hozzá.
Egy hosszú, pihentető karácsonyi szünet után újra itt vagyok: tele témával, ötletekkel és blogolnivalókkal. Ez a táska a múlt év utolsó napjaiban készült el, és elég kalandos a története. A fekete fonalat eredetileg sapkához vettem, aztán kiderült, hogy túl vastag, túl sprőd, túl rugalmatlan. Sebaj, mondom, elég sok van belőle, csináljunk belőle szőnyeget ezzel a technikával. Hát… ahogy azt Móricka elképzeli. Olyan zseniálisan egyszerűnek tűnik, csak épp nekem nagyon nem működött, így a fonal csak várt, várt hónapokig, és közben rettentő sok helyet foglalt. A fekete szín sem könnyítette meg a kihívást, alig-alig hordok feketét.
Végül Do nyafogása adta az ötletet. Egyrészt volt az a helyzet, hogy sokszor kellett vinnie A4-es kottát és furulyát próbára – és ez a pont nem fért bele a gyerekhátizsákba. Iskolatáskát ilyenkor már este nem akart cipelni, egyéb csinos, megfelelő méretű táskája pedig nem volt. Ráadásul nagyon akart valamit, ami Desigual. Oké, értem a vonzódást, nekem is nagyon tetszenek a vidám ruhák, csak mérsékelten lelkesedtem az ötletért, hogy arra az egy szezonra, ameddig egy méret jó neki, vegyek neki kazal pénzért ruhadarabokat. Végül kompromisszumra jutottunk: én horgolok egy fekete táskát Desigual hangulatú freeform díszítéssel – elsőre ez sem rossz.
A sprőd (már ne kérdezzétek, milyen fajta, de nagyon vastag és gyapjú-műszál keverék) fonal előnye volt, hogy kellően szorosan horgolva tartotta a formáját, méretét, és bélés sem kellett bele. Először horgoltam egy láncszemsort, annak mindkét oldalára rövidpálcákat. A szélső szemekbe 4 pálcát horgoltam, aztán innentől kezdve minden szembe egy rövidpálcát körben haladva. Így nincs ugyan talpa a táskának, de a kotta-furulya-bérlet trió belefér és szükség esetén még egy vízespalack is. Így haladtam egészen a kívánt magasságig, aztán az egyik oldalon 6 pálca fölött horgolta oda-vissza haladva a vállpántot. Mikor elég hosszú lett, összehorgoltam a táska testével.
Az izgalmas része a munkának a freeform rátét volt. Eredetileg nem virágokat akartam, de mit tegyünk, ez jött ki. A sárga-lila 3D virág pedig csak véletlenül pottyant ki egy dobozból: ez korábban készült, de most találta meg végső funkcióját. Do kedvence a lila gomb, amivel a virágot felerősítettem az alapra. Ahhoz képest, hogy ennyire nyögvenyelős története van, és hónapokig tartott a befejezése, végülis nagyon elégedett vagyok vele, alig bírtam megválni tőle. Még az is lehet, hogy magamnak is horgolok egyet. És ha már ez az év első posztja, akkor azt kívánom Nektek, hogy hasonlóan vidám és színes évetek legyen, mint ezek a virágok!
Ismeritek azt az érzést, amikor az ember lánya bevásárol épp divatos ruhákból, mert elhiszi a narratívát, miszerint az adott fazon tökéletesen palástolja a derékrész hiányát és a kelleténél kicsit nagyobb hasat? Aztán felveszi párszor az adott cuccot és megállapítja, hogy hülyeség volt, a szélesedő szabás az égvilágon semmit nem palástol, cserébe felhívja a figyelmet arra, amire nem kéne. És akkor a cucc a szekrény hátuljába vándorol és várja, hogy a pocak kisebbedjen. Következő évben bekövetkezik a vágyott állapot, de a holmi cseppet sem áll jobban és továbbra sem tetszik. És akkor gyorsan ki kell valamit találni, hogy mégse érezze magát annyira rosszul az ember az elhibázott vásárlás miatt. Na, pont ez történt velem.
Végy tehát egy ilyen izé szabású felnőtt pólót (mi ennek a fazonnak a neve magyarul?) és hozzá egy színben harmonizáló gyerekpólót. Itt épp M-es női és 122-es gyerekmérettel játszottam, de mert rugalmas anyagokról van szó, más méretek is találkozhatnak szerencsésen.
Ha egymásra rakjuk a két pólót, láthatjuk, hogy a lánypóló alja és a felnőtt fodros része kis rásegítéssel ugyanaz a szélesség. Így hát a női póló alját a varrás alatt levágjuk.
Mindkét darabot kifordítjuk. A lánypóló visszájára ráhúzzuk a fodrot, ami szintén visszáján van és a póló szegett részének varrásvonalához illesztve felgombostűzzük. (Mégis, nem visszája a visszájához, hanem a felső visszája az alja színéhez ér, tehát nem fordul ki az anyag, mint ahogy általában szokás varrásnál!) Jobban jártok, ha a gombostű feje az ellenkező irányba mutat, mint a képen, de azért így is elboldogultam. A gombostűzés menete: először az eleje két oldalvarrásnál illesztünk, aztán az eleje közepén. Aztán érzéssel úgy nyújtjuk a kisebb darabot, esetemben a pinket, hogy egyenletesen illeszthessük a nagyobbhoz, esetemben a khaki részhez. Ugyanezt megismételjük a hátával is. A végén úgy van rágombostűzve az alja a tetejére, hogy nincsenek ráncok, szépen kifekszik az egész.
Most még mindig a visszáján maradva, a varrógépen rugalmas öltést beállítva összetűzzük a két részt. Igyekezzünk egyenesen varrni, de mert nekem ez nem teljesen sikerült, varrtam végül is egy horgolt virágot az elejére, hogy inkább arra nézzenek a kritikus szemek, ne az elfuserált varrásvonalra.
Készítsünk tetszőleges horgolt virágot! Ez itt most egy freeform virág, de lehet teljesen egyszerű is. Varrjuk fel a két rész csatlakoztatásánál, majd a közepébe varrjunk harmonizáló gombot. Ez a helyes kis pöttyös A Gombolt-ból van, mégpedig ajándékba kaptam Judittól, amit ezúton is nagyon köszönök!
És így néz ki a kész darab. A póló hosszától függően ruha vagy tunika – itt inkább tunika.
És még van két másik színben is ez a rémes szabású női póló, szóval ki tudja, mi várható…
A freeform virághoz kértek leírást? Ha igen, akkor keresek két önként jelentkezőt, aki jövő hét végén tesztelné nekem, hogy érthető-e a minta.
Egy sima egyszínű póló minden, csak nem cool – márpedig mostanában ez a varázsszó. Vitorláshajóval már rögtön más a helyzet. A technikai részletekről annyit, hogy elsőre kétoldalas ragasztóval erősítettem a pólóra, hogy ez mennyire fogja bírni a mosást, hamarosan kiderül. A horgolást fejből csináltam, ebből következően háromszor futottam neki a háromszögnek, mire a megfelelő alakja lett. A zászló négy darab egyszerre lehurkolt erhp egy láncszemsoron.
