Posts Tagged with gyerekdivat

Re-ruha: pólókból tunika freeform horgolt dísszel

7 hozzászólás Re-ruha: pólókból tunika freeform horgolt dísszel című bejegyzéshez

Ismeritek azt az érzést, amikor az ember lánya bevásárol épp divatos ruhákból, mert elhiszi a narratívát, miszerint az adott fazon tökéletesen palástolja a derékrész hiányát és a kelleténél kicsit nagyobb hasat? Aztán felveszi párszor az adott cuccot és megállapítja, hogy hülyeség volt, a szélesedő szabás az égvilágon semmit nem palástol, cserébe felhívja a figyelmet arra, amire nem kéne. És akkor a cucc a szekrény hátuljába vándorol és várja, hogy a pocak kisebbedjen. Következő évben bekövetkezik a vágyott állapot, de a holmi cseppet sem áll jobban és továbbra sem tetszik. És akkor gyorsan ki kell valamit találni, hogy mégse érezze magát annyira rosszul az ember az elhibázott vásárlás miatt. Na, pont ez történt velem.

Végy tehát egy ilyen izé szabású felnőtt pólót (mi ennek a fazonnak a neve magyarul?) és hozzá egy színben harmonizáló gyerekpólót. Itt épp M-es női és 122-es gyerekmérettel játszottam, de mert rugalmas anyagokról van szó, más méretek is találkozhatnak szerencsésen.

 Ha egymásra rakjuk a két pólót, láthatjuk, hogy a lánypóló alja és a felnőtt fodros része kis rásegítéssel ugyanaz a szélesség. Így hát a női póló alját a varrás alatt levágjuk.

Mindkét darabot kifordítjuk. A lánypóló visszájára ráhúzzuk a fodrot, ami szintén visszáján van és a póló szegett részének varrásvonalához illesztve felgombostűzzük. (Mégis, nem visszája a visszájához, hanem a felső visszája az alja színéhez ér, tehát nem fordul ki az anyag, mint ahogy általában szokás varrásnál!) Jobban jártok, ha a gombostű feje az ellenkező irányba mutat, mint a képen, de azért így is elboldogultam. A gombostűzés menete: először az eleje két oldalvarrásnál illesztünk, aztán az eleje közepén. Aztán érzéssel úgy nyújtjuk a kisebb darabot, esetemben a pinket, hogy egyenletesen illeszthessük a nagyobbhoz, esetemben a khaki részhez. Ugyanezt megismételjük a hátával is. A végén úgy van rágombostűzve az alja a tetejére, hogy nincsenek ráncok, szépen kifekszik az egész.
 Most még mindig a visszáján maradva, a varrógépen rugalmas öltést beállítva összetűzzük a két részt. Igyekezzünk egyenesen varrni, de mert nekem ez nem teljesen sikerült, varrtam végül is egy horgolt virágot az elejére, hogy inkább arra nézzenek a kritikus szemek, ne az elfuserált varrásvonalra.
Készítsünk tetszőleges horgolt virágot! Ez itt most egy freeform virág, de lehet teljesen egyszerű is. Varrjuk fel a két rész csatlakoztatásánál, majd a közepébe varrjunk harmonizáló gombot. Ez a helyes kis pöttyös A Gombolt-ból van, mégpedig ajándékba kaptam Judittól, amit ezúton is nagyon köszönök!  

És így néz ki a kész darab. A póló hosszától függően ruha vagy tunika – itt inkább tunika. 
És még van két másik színben is ez a rémes szabású női póló, szóval ki tudja, mi várható…
A freeform virághoz kértek leírást? Ha igen, akkor keresek két önként jelentkezőt, aki jövő hét végén tesztelné nekem, hogy érthető-e a minta.

WIPszerda: A Nagy Farmerfoltozás

4 hozzászólás WIPszerda: A Nagy Farmerfoltozás című bejegyzéshez

Szeretnétek tudni, melyik a blog legolvasottabb bejegyzése? Semmi köze a horgoláshoz, még csak nem is valami recept, hanem az az ötlet, hogyan lehet lányoknak farmernadrágot foltozni. Ez azért megnyugtat, ezek szerint nem vagyok egyedül a problémával, hogy átlag három hétig tart egy farmer a gyerekeken. A családi költségvetésünkben a lakhatás, napközi-tandíj-ovis díj-zenetanulás, valamint az élelmiszer után rögtön a szakadt ruhák pótlása áll mint negyedik legnagyobb kiadás.

A kereskedelmi forgalomban kapható farmerfoltok sokaságát próbáltam ki eddig, hogy édes kis hímnemű hatévesünk (ez egy vicces verzió, úgyhogy megéri kattintani) nadrágjait is újra hordhatóvá tegyem, de eddig egy mosásállót sem találtam, a szűk szárakban pedig elég nehézkesen ment a varrogatás a két vastag farmerrétegen keresztül. Most viszont megláttam egy új modellt, és első pillantásra tudtam, hogy… na szóval rögtön megvettem egy párat próbaképp.

 

 Ez is rávasalható, de vannak rajta lukak is szép egyenletesen elosztva, így a szűk szár és a két vastag réteg közül az egyik nehezítés eltűnik és rögtön nagyobb kedvem van leülni öltögetni. Most épp megint lánynadrágot foltoztam, ez volt kéznél, de itt már el tudom képzelni, hogy fiús színű hímzőcérnát használva lehet fiúnadrághoz is használni.
Egyszerű fércöltéssel dolgoztam egyébként, először az egyik, majd a közökben a másik színnel, csak hogy ne legyen olyan unalmas. Hát ilyenek miatt nem kötöttem-horgoltam már napok óta, meg mert már 4 hete orvososdit meg kényszer-homeschoolingot játszunk.
S hogy ez a késznek tűnő nadrág miért WIP? Mert még négy farmer várakozik foltra, úgyhogy egy darabig lesz mivel elfoglalni magam.

Az őszi KnitSimple

2 hozzászólás Az őszi KnitSimple című bejegyzéshez
Igaz, hogy a nyáron kötött Fairy Meadow első látásra nem a legegyszerűbb kendő, de azért még mindig jócskán a próbálkozó kezdők közé sorolom magam. Szükségem van nagyon részletes, a legmagátólértetődőbb dolgot is szájbarágó leírásokra. Aztán arra, hogy vagy legyen bonyolult a minta, de legalább kicsi a projekt, hogy elkészüljön még mielőtt kimegy a divatból vagy legyen nagyobb, de akkor egyszerű. A KnitSimple magazinnak eddig két számát ismerem (az elsőről itt írtam és épp most kötök belőle egy nyakmelegítőt egy csereberére, erről még fogtok hallani.). Mindkettő nagyon tetszik, pont nekem való. Pont jó nehézségi fok, pont az én ízlésem. Szerencsére az van, hogy nemcsak azért szeretem az egyszerűt, mert csak azt tudom elkészíteni, hanem amúgy is. (És persze nem is igaz, hogy az egyszerűt feltétlenül el tudom készíteni, mert mondjuk körbekapcsolni sima szemeket se tudok csavarodás nélkül, bármilyen egyszerű is sokak szerint. Igaz, ugyanez horgolva se megy, egyszerűen mindig megcsavarodik, amire horgolásban azért van ellenszerem, kötésben még nincs.)

kép innen
A 2013-as őszi KnitSimple-t elsősorban a lányos anyukák fogják nagyon értékelni tudni, a modellek kb. harmada ugyanis kislányoknak készült. Van sapka-sál több változatban (a tornacipőt mintázó sál különösen cuki), ezek közül egyet akár fiúknak is el tudok képzelni más színben. Van boleró és kardigán, de kedvencem a mell alatt szabott kabátka két kontrasztos színből. A második harmad női sapka és sál, vannak kifejezetten izgalmas fazonok is, és a horgolósok is tanulhatnak egy új technikát – nekem legalábbis újnak számított az a fajta sapka, ami függőlegesen csíkos és keresztbe készül, viszont szépen gömbölyített fazon. Meglátjuk, mikor jutok hozzá, hogy kipróbáljam.
A harmadik harmad csupa női pulcsi csavart mintákkal, ahogy az a hideg évszakban illik. Ezek csodaszépek, de egyelőre nekem túl nagy falatnak tűnnek. Ha a sapkakötés osztályát kijártam, akkor viszont már garantáltan megpróbálkozom a pulcsival is. Csak az a fránya körben kötés ne lenne olyan riasztó!

Javítsunk gyerekruhát!

3 hozzászólás Javítsunk gyerekruhát! című bejegyzéshez

Úgy van, hogy szerintem van bennünk családilag egy mágnes, ami bevonzza a gyerekruhákat. Ma évszakváltásra és iskola-óvodakezdésre készülve átnéztem a fiókokat és szekrényeket, csak hogy tisztán lássak. Egyik gyermeknek 23 darab alsót találtam a fehérneműs fiókjában (négyet kiszelektáltam, de a többi tökéletes, szóval maradnak), a másiknak majdnem ugyanennyi zoknit és még 6 félzoknit. Honnan vannak? hogy én nem vettem ennyit, az tuti, Apahajó eleve nem foglalkozik a gyerekek ruházkodásával, szóval teljesen értetlenül állok a dolog előtt.
Felsőruházatban csak kicsit jobb a helyzet, sőt igazából csak Do-nak van kábé annyi ruhája, amennyi szükséges. Kristóf sok cuccot örököl, úgyhogy kábé kétszer annyi cucca van, mint amennyit fel tudna venni, mire kinövi a mostani méretét. (De mert kényes az ízlése, úgyis lesz három kedvence és azokat fogja ronggyá hordani.)
Szóval tényleg bőven van holmi, szerintem már-már túlzás is ez a bőség. Azért van pár kedvenc, amit próbálok megmenteni minden áron, növelni az élettartamát, nőjön a gyerekkel, mert édes vagy puha vagy jól mosható vagy ilyesmi. Ilyen például ez az aranyos indiános felső (az alsó zöld-sárga csík nélkül), aminek azon túl, hogy a nyár alatt összement 4-5 centit, nincs különösebb baja.

Horgoltam tehát egy kis toldást hozzá.

Az alapozó sor így néz ki: 5 lsz, az első lsz-be még 3 krhp. * Beszúrom a tűt a 4 pálca közepébe (a 2. és 3. közé), majd ebbe a pontba 4 lsz és 3 krhp. * a * és* közötti részt ismételtem addig, amíg olyan hosszú zsinórféleséget kaptam, mint a póló alsó széle. A horgolás színével megegyező cérnával kézzel ráöltögettem a póló aljára. A visszáján látszik, de a színén nem.

Innentől már merő élvezet volt és nincs határa a lehetőségeknek. Az első hosszában horgolt sort a zélső krhp-ákba öltöttem – a pálcát körbefogva, mindegyikbe 4 erhfp került. A kört kúszószemmel zártam. A következő két sor nekem erhp, de mint mondtam, bármi más is lehetett volna. Az utolsó sor pedig egyszerű kagylóminta.

Az egész legfeljebb fél órát vett igénybe és még vagy fél évvel meghosszabítja a felső életét. Szerintem jó biznisz volt. Legközelebb egy szakadt fiúpóló újraélesztésével jelentkezem, addig is jó iskola- és óvodakezdést kívánok Nektek!

Szülinapi kendő pamutfonalból

3 hozzászólás Szülinapi kendő pamutfonalból című bejegyzéshez

A június a szülinapi zsúrok hónapja, ahogy azt már korábban írtam. Mivel a Dóra osztálytársai oda és vissza vannak a színes horgolt holmiktól, amiket Dóra hord, igazán nem nehéz megfelelő ajándékot kitalálni. Egy június végi bulira készítettem ezt a kendőt Catania-szerű fonalból (100% pamut, 125m/50 gramm, Lana Grossa gyártmány, a pontos névre már nem emlékszem), a zöld szegély pedig tényleg Catania. A kendőtesthez kb. egy és egy negyed gombolyagot használtam fel, a szegély említésre sem méltó mennyiség.

A szegélyminta ugyanaz, mint a Mezzaluna-nál, a sarkokat pedig úgy oldottam meg, hogy kétszer egymás után horgoltam a hullámot és nem volt közte rp.

A minta egyébként a The finer Edge című Cristin Omdahlt könyvből van. Ott egy felsőt készít azzal a módszerrel, hogy az alsó saroktól indul, kétoldalt szaporít, majd szintén kétoldalt egyenletesen visszafogyaszt. Ha a visszafogyasztós részt elhagyjuk, egy háromszöget kapunk, tehát remek kendőhöz is.
Egyébként a felsőt épp most horgolom, de az aktuális kötelezők miatt (ez a kendő és a közös horgolós SBS) kicsit háttérbe szorult – június végén azért legalábbis fázisfotót fogok mutatni róla.

Szülinapi zsúrra készült sapka

3 hozzászólás Szülinapi zsúrra készült sapka című bejegyzéshez

Az iskolai szülinapi meghívások mindig fejtörést okoznak – szeretnék olyan ajándékot adni, ami kicsit túl van a rózsaszín kutya-barbi-hello kitty háromszögön, ugyanakkor annyira el vannak árasztva játékkal az ismerős gyerekek, hogy nagyon nem egyszerű olyat találni, ami még nincs és értelmes és mégis örülnek neki. Szerencsére Isabelláról tudom, hogy tetszenek neki a Do sapkái és egyéb horgolt cuccai, úgyhogy neki nyugodt szívvel visz Do sapkát ajándékba.  (az alábbi képen még wip.)

 A színek kiválasztásában segített, hogy az osztályban keringenek azok a fajta emlékkönyvek, amelyekbe mindenféle kérdésre kell válaszolni, így a legtöbb osztálytárs kedvenc színeit lehet tudni. Egyedül a sárga volt saját ötlet: egymás mellé keveredtek a fonalak és jól mutatott a sárga a többi mellett. Onnan meg már csak egy lépés volt, hogy egy régebben készült sárga virágot továbbgondoljak 3D-ban. A lila szirmok azért kunkorodonak ilyen szépen befelé, mert a sárga virág hátuljára készített láncszemívekbe 1 rp, 4 krhp, 1 rp-t öltöttem. (És akkor feküdne ki síkban, ha 1 rp 1 fp, 1 erhp, 1 krhp, 1 erhp, 1 fp, 1 rp lett volna).

Az alsó képen jól látszik, hogy a láncszemíveket mindig a sárga virág egyik pálcája köré öltve készítettem, így lett a lila “fércöltés”.

Ami még ebben a sapkában különleges: bár sokat váltottam színt,  mégis alig vannak szálvégek. Amikor egy-egy színt éppen nem használtam, akkor se vágtam le a fonalat, hanem amikor újra sorra került a szín, akkor láncszemekkel a visszáján elvezettem az aktuális helyig, s így megtakarítottam sok-sok csomót és tisztázást. Abban a sorban pedig, ahol a lila alapon kék bogyók vannak, egymás mellett vittem a két színt, mint a norvég minták kötésénél. Nem olyan bonyolult, mint amilyen hatásos és pici odafigyeléssel a szálak összegabalyodását is el lehet kerülni.

Felül buggyos fazon, így képtelenség szépen kifektetni 2D-ben.

Élethosszabbítás a ruhásszekrényben

5 hozzászólás Élethosszabbítás a ruhásszekrényben című bejegyzéshez

Ha azt mondom, hogy egy hét, két gyerek, három lyukas farmer, akkor azzal nem túlzok nagyot és remekül jellemzem az elmúlt téli szezont. Szerintem soha még nem ment tönkre ennyi nadrág használatban, mint az utóbbi egy évben. Csak tippelek, hogy az óvoda udvarának biztonsági borítása a nadrággyilkos – hogy ne csússzon, nagyon érdes, ezt viszont nem értékelik a nadrágok. A felsők viszonylag ritkán érintettek, de azért azokkal is történnek balesetek. A lyukak anyagi vonzatával már megbékéltem lelkileg, más szakkörökre járatja a gyerekeit, mi a nadrágokat finanszírozzuk, meg amúgy is, ki mondta, hogy megéri anyagilag gyereket szülni. De azért vannak olyan ruhadarabok, amiket kár lenne veszni hagyni, egyszerűen mert annyira szépek. Ez a hosszított felső például, amely egy kézimunkaóra áldozata lett könyök alatt.

Amíg rossz volt az idő, csak rakosgattam, úgy gondoltam, hogy igazán szépen bestoppolni úgysem tudnám. Ahogy viszont melegedett az idő, másik megoldás jutott eszembe: levágtam az ujjakat és sima cikkcakköltéssel végigmentem kétszer az anyag szélén. Automatikusan befodrosodott. Így most mindenki boldog: még kicsit meghosszabbítottuk a felső életét, ráadásul észre se lehet venni, hogy nem szándékosan ilyen.
p.s.: ha összeszedem az erőimet, levágom majd a lyukas farmerek szárát is, így lesz kábé 10 rövidnadrágja mindkét gyereknek. Akkor már csak a ragtapaszkészleteinket kell feltölteni udvari esések ellen.

Citron kendő

9 hozzászólás Citron kendő című bejegyzéshez

A márciusi UFO-takarítási hadművelet részben sikerrel járt, elkészült a Citron kendő. A fonalat még rém régen a Dawandán vettem – annyira rég, hogy akkor még a pink volt Do kedvenc színe. Azóta persze átnyergelt a türkizre, így egészen feledésbe is merült, hogy valamit lehetne kezdeni ezzel a nemtürkiz fonallal. Eközben persze menetrendszerűen megjelentek a molyok, és úgy voltam vele, ha már fonalfalás, akkor faljak én, ne ők.

A Citron egyébként nem úgy volt UFO (unfinished object – mondom azok kedvéért, akiket a google az UFO keresőszóval hozott ide), hogy ezer éve félkész állapotban hevert valahol, hanem úgy, hogy minden esélye megvolt arra, hogy így heverjen. Mert a kötés nekem valahogy mindig nehezemre esett, valahogy képtelen voltam elhinni, hogy valóban nő, terebélyesedik sorról sorra. A horgoláshoz képest annyira lassan halad, hogy tényleg nagyon kell hinni abban, hogy valamikor vége is lesz. Az én napi adagom kötésből 1000 szem, plusz-mínusz 100. De egészen az utolsó szakaszig, a fodros szegélyig szabályosan erőszakot kellett alkalmaznom magammal szemben, hogy elővegyem. Aztán a fodornál valahogy elkapott a lendület, és szinte sajnáltam, hogy máris le kell láncolni. S persze máris azon töröm a fejem, mi legyen a következő kötésem. Van még ebből a fonalból majdnem 20 deka – az ötleteket előre is nagyon köszönöm.

A leláncoláshoz egy ráhajtásos módszert választottam az idevágó irodalom alapos áttanulmányozása után. A Cast on Bind off című könyvet egyébként így elsőre nagyon megszerettem, mert rengeteg szemfelszedési és leláncolási módot mutat meg képpel lépésről-lépésre, mindezt úgy, hogy még én is megértettem, pedig tényleg abszolút kezdő vagyok. És ami a legjobb: minden módszernél azt is leírja, milyen kötésekhez, milyen ruhadarabhoz célszerű használni.

Waiting for Spring Girls’ Hat

4 hozzászólás Waiting for Spring Girls’ Hat című bejegyzéshez

 Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy teszthorgolhattam Agneta sapkáját.
Az első nekifutáskor azonnal kiderült, hogy Magyaroszágon is vannak dialektusok, mi több, horgolási dialektusok, és hogy amit én rövidpálcának ismerek, azt Agneta kispálcának nevezi, viszont nála is van rövidpálca, mégpedig az általam egyráhajtásos félpálcának nevezett szem. Ennyit tesz, hogy valaki angol vagy német nyelvű minták alapján tanult-e horgolni és hogy Magyarország melyik táján él.
Viszont a fogalmi tisztázás után másodjára sikerült a megfelelő módon meghorgolnom ezt a remek mintát.

 Catania fonalat használtam hozzá és 3,5-ös tűt, és minden erőmet bevetve megpróbáltam nagyon lazán horgolni – és igen, sikerült 7 éves méretet elérnem, sőt, picit még laza is a fejtetőn.
Mivel van benne türkiz, nagy a boldogság, és Donak van egy újabb tavaszi sapkája. Az én kedvenc árnyalatom ebben egyébként az a barna, amiből a szegély van és a menta.

A mintáról egyébként még annyit, hogy üdítő kivétel: minden lépés pontosan van leírva, minden szemszám kijön úgy, ahogy az a mintában szerepel. És ami a legjobb: nagyon egyszerű technikailag, mégis annyira feldobja a két kagylós minta. Kezdőknek is nagyon egyszerű és biztos sikerélmény szerintem, nagyon ajánlom.

Így halad a freeform top

 És akkor ez már a háta: az elejéről is jól ismert sárga virág átfolyt granny square-be

 A hullámmintához kapcsolódott egy szivárványos sarokmegoldás.

 A hullám annyira tetszett, hogy 90 fokkal elfordítva is megismételtem a mintát.

 Egy légiesebb terület neccmintával.

 Kipróbáltam egy szélmintát kis módosítással az új szegélymintagyűjteményemből, ez a türkiz virágos rész.

 És bevezettem egy új színt, a pipacspirosat.

Jelenleg ez az állás – úgy 1/3 rész hiányzik még a hátából, aztán az összedolgozás az elejével és némi fodros szegély az aljára. Ha már egyszer úgysem ez lesz a gardrób visszafogott, klasszikus darabja.

Older PostsNewer Posts