Remek grazi mininyaralás van mögöttünk, amelyen valószínűleg beállítottam a legtöbb lépcsőmászás adott idő alatt rekordját. Szóval aki nyaralás alatt lustálkodást ért, az keressen inkább más úticélt.
Megérkezésünk napján először az óratoronyba kellett felsétálnunk – 421 lépcsőfok vezet idáig, mégpedig a magasabb fajtából, amit nem lehet duplán venni. Az óratorony nem véletlen került a to do, azaz to see listánkra. Környezetismeretből a harmadikosok Ausztria nevezetességeit tanulják, és ez is a megtanulandók között volt, így gondoltuk, K. nagyon fog örülni, ha élőben is látja. Tényleg így volt, normál esetben 421 lépcső pont elég ok lett volna egy szabotázsakcióra, így viszont mindenkit megelőzve rohant fel, hogy hamarabb lássa közelről Graz egyik jelképes épületét. Ilyen magasan volt:
Másnap nagyobb kirándulást terveztünk, melyek közül az egyik szintén lépcsős attrakció. A Mariatrost nevű templom 210 lépcsőn közelíthető meg, ami persze az óratoronyhoz képest bagatell, de azért saccolt 38 fokban ezen is eléggé kiizzadtunk. A templomhegy lábánál egyébként sík turistaút indul a város felé, útközben pedig egy aranyos kis tó és erdei játszótér is található – itt is lehet kicsit edzeni a lábakat, ha a lépcső még nem lett volna elég.
A grazi várban nem lépcsőn jutunk a néznivalóhoz, hanem maga a lépcső a látványosság. Az ún. Doppelwendeltreppe nemcsak szép geometriai mintát ad felülről nézve, hanem statikailag is különleges, hiszen a csigalépcsőkre jellemző középső tartóoszlop egy ponton egyszerűen megszűnik –és a lépcső ennek ellenére továbbra is köszöni, de stabilan áll.
A lépcsős koncepcióba nem illik bele, de felejthetetlen élmény volt számunkra a Schloss Eggenberg. Nemcsak azért, mert odafele „kicsit” eltévedtünk, így a sportfaktor itt is megvolt, hanem a pávák miatt. A kastélyparkban sok, tényleg sok emberhez szokott páva él és járkál, valamint pózol szívesen a fotózó turistáknak. Kis türelem persze nem árt, de itt jó eséllyel lát az ember széttárt farktollú pávát. A parkban egyébként rengeteg gyönyörű és nagyon öreg fa is található, valamint egy kisebb eldugott kert is, ahol az egyes területeket az égitestek mitológiai tulajdonságaihoz illő növényekkel telepítették be. De ha valakinek ez túl misztikusan hangzik, akkor egyszerűen csak szépséges virágokat csodálhat meg nagyjából színek szerint csoportosítva.
Végül pedig, ha ki szeretnétek pihenni a sok lépcsőzést, akkor ajánlom a Gyermekmúzeumot, ahol épp egy a családról szóló interaktív kiállítás látható. És Ti jártatok valahol mostanában, amit másoknak is ajánlanátok?
