Már csak két hét, és itt az első Goubám, sőt, az első vásár, amin az asztal túloldalán állva veszek részt! Ágival közös asztalnál találtok, ha esetleg arra járnátok 🙂
Készülök – nem mondom, hogy gőzerővel, mert sajnos nagyon el vagyok maradva a terveimhez képest, de azért ha nagy mennyiséggel nem is, újdonságokkal mindenképpen. A mindenféle harsogó színű maradék fonalaimat csíkos sapkákká változtattam át, így készült például ez a pink-narancs-napsárga kombináció, ami a fő kedvencem.
Aztán itt ez a Tavitündér nevet kiérdemelt beanie (kábé kétéves lány méretében), amelyben lilák kacérkodnak egy élénk sárgászölddel.
Franciacsatokra is készítettem variációkat, például ezt a rizsszemhímzett őszies színvilágút (valóságban még egy picit élénkebbek a színek), amelyhez végre felhasználtam egyik kedvenc effektfonalamat. (Azt, amit eredetileg sálhoz vettem, de szúróssága miatt sajnos arra pont nem tudtam végül használni. Hajbavalóhoz viszont nagyon hálás alapanyag.)
És akkor még egy csat a tavaly Bécsben vett Zauberkugel fonal felhasználásával klasszikus narancs-sötétbarna kombó, szerintem vöröses hajú lányoknak áll a legjobban.
Érdekes egyébként, ahogy az élet új távlatokat hoz. Amikor a Goubára jelentkeztem, arra gondoltam, ez valaminek a kezdete lehet. Ehhez képest most úgy látszik, inkább egyfajta lezárás és búcsú. Szeptembertől ismét új kalandok várnak ránk – teljes állásban fogok dolgozni, s családostul áttesszük főhadiszállásunkat Ausztriába. Hogy a sok újdonság, a sok megismernivaló és a napi feladatok mennyi időt fognak hagyni a horgolásra, varrásra, egyelőre nem tudom, illúzióim nincsenek. Mindenesetre aki biztosra akar menni, még a nyáron szerezze be az őszi-téli anyahajó sapkáit és egyéb apróságait. Például július 18-án és 25-én a Goubán 🙂