Ráfér már a blogra – meg rám is – egy kis vidámabb téma, úgyhogy visszakanyarodom az augusztusban kezdődött Fonalfalóra.
Részleges sikerrel játszom, ami konkrétan azt jelenti, hogy új fonalak mindig kerülnek valahogy hozzám (nem tudom, szerintem lehet bennem valami mágnes), viszont szerencsére a régiek is szépen fogynak. Bevallom, az adminisztrálásban nem vagyok jó, azaz már egy ideje feladtam a számolgatást, nem tudtam követni, mit számoltam bele és mit nem, mi számít újnak és mi nem. Pl most már a szeptember elején vett fonal is a készlet része, ugyebár 😀
Azt viszont tisztelettel jelenthetem, hogy ez a két gombolós sál egész biztos beszámíthat, ugyanis ezek a fonalak már több, mint egy évesek. A fekete-fehér-kékesszürke ismét egy pécsi szerzemény – hihetetlen, milyen mekkája ez a város a fonalasoknak! Tapintásra nagyon sima, és most már a titkára is rájöttem. Már a harmadik hasonló hűvös, ugyanakkor sima fonal került a kezembe, és egyetlen közös van bennük: mindegyik tartalmaz viszkózt is néhány százalékban. Kicsit utánaolvastam ennek az anyagnak, és ahogy kiderült, a viszkóz lehet természetes és mesterséges anyag is, így nem kerültem sokkal közelebb a titokhoz. Mindenesetre tény, hogy jó megfogni a sálat, és nagyon kellemes nyak köré tekerni is. (Igen, bevallom, minden sálat szoktam tesztelni magamon, hogy milyen hosszabb időn, mondjuk egy órán keresztül viselni.)
A gombot is szeretem – tulajdonképp semmi különös, csak épp pont ezek az árnyalatok. Jó érzés, hogy néha már az otthoni készletekből is tudok tökéletesen illeszkedőt találni. (Avagy éljen az új gyűjtőszenvedély!)
A zöld sál gyapjú-akril keverék, ez is bevált, kipróbált. Szeretem a színét is, a rajta lévő gombot is. Néha eszembe jut, hogy debreceni lelkész koromban voltam fafragó hittanos táborban, és nagyon nem tudtam még akkor, mihez is kezdjek fűrésszel a kezemben. Most már tuti tudnám: sáltűt meg gombokat gyártanék! Van ugyan fagomb a boltban, de pont ez az alak nem volt, szerintem pedig ide ilyen kívánkozott.
Mindkét sál már a Meskán található, és még egy sapka is, amiről azonban majd máskor mesélek.
És ti hogy haladtok a fonlfalással? Tudjátok számolni? Én már szinte biztosan tudom, mi lesz a legszorgalmasabb fonalfaló ajándéka! Csak tudjam titokban tartani. Ha nem sikerül, akkor kénytelen leszek félidőben köztes ajándékot sorsolni 🙂