Néhány hete már a legjobban haladó projektem egy granny négyzetes takaró. Az alapötlet onnan jött, hogy szerettem volna az évek során felhalmozódott takarómaradékaimat értelmesen felhasználni. Viszont mivel a mennyiségek az egyes színekből nagyon különböztek, semmi túl szabályos nem jött szóba, hiszen akkor garantált fonalvásárlás lett volna a vége. (Mondjuk azóta kiderült, hogy ezt semmiképp nem tudom kikerülni, de legalább keretek között szeretném tartani.) Szerencsére megláttam valahol az internet bugyraiban egy olyan nagyinégyzetet, amelyben a sorok tetszőleges pontjain volt fonalváltás. A pontos forrást sajnos már nem tudom, mindenesetre az ötlet nem hagyott nyugodni, úgyhogy belevágtam. Mutatom, milyen különbözőek a négyzetek sarkai a random színváltások miatt.
Az első négyzethez egyébként még csak nem is gombolyagos maradékokat használtam, hanem egy elkezdett, de nem tetsztő takarókezdeményt bontottam le. Ezt úgy képzeljétek el, hogy egyik oldalamon volt a felbontandó takaró, a kezemben meg a készülő és a felbomló projekt közvetlenül ment át az újba.
A terv pillanatnyilag az, hogy ha a második négyzet is eléri az első méretét, akkor összehorgolom a kettőt és még egy szegély segítségével növelem az egész takaró méretét. De persze egy ilyen impro-projektnél ezt sosem lehet tudni…
A mai hétfőzz rovat nem konkrét receptről szól, mégsem szerettem volna kihagyni, mert egyben remek life update is. Majdnem egy éve lakunk vidéken – nem teljesen falu, de nagyon természetközeli kisváros szélén. Ugyan nem családi házban, hanem lakásban, de a közös kertet használhatjuk és az erkélyen is próbálkozom a zöldítéssel. Egy magaságyás és számtalan virágcserép- és láda segítségével próbálom ki kicsiben a saját termesztésű ételek előnyeit és hátrányait. (Igen, hátrány is van, főleg az, hogy az időjárás és a kártevők simán keresztbehúznak minden tervet, pláne, ha valaki annyira minimális szakértelemmel vág bele, mint én.)
Citromfű
Ami minden bénázás ellenére elég jól sikerült, azok a zöldfűszerek. A képen látható citromfűnek a tövét kaptam, így ez nem volt különösen rizikós. Egy hónap alatt a szinte semmiből lett ekkora (ikeás játékpolchoz való ládában van). Az első képen lévő oreganot magról vetettem, először két pici cserépbe, de aztán elkezdte kinőni a helyet és kicsit szétültettem a szintén ikeás kampóra akasztható cserépbe. Egyelőre frissen szüreteljük, de majd szárítani is fogok belőle.
A kakukkfüvet most nem fotóztam, az is remekül kikelt magról és boldogan terjeszkedik, akármekkora helyre ültetem, kitölti azt. Bolti cserepes növényt vettem mentát, rozmaringot és bazsalikomot – ezek nálam a kis cserépben hagyva mindig gyors döglésre vannak ítélve, viszont most a magaságyásban bámulatosan nőnek.
Egész nyáron alig használok szárított bolti fűszert, mert a friss íze sokkal jobb. Ma például egy nem túl fantáziadús, “nyaralás utáni üres kamra” fantázianevű tésztasalátát ebédeltünk: spiráltészta, vörösbab konzervből, tonhal konzervből, kapribogyó üvegből és 8 darab sk koktélparadicsom. Ami miatt viszont mégis mennyei lett az íz: nagyon bőven tettem rá saját termesztésű friss zöldfűszert: citromfű, fokhagyma zöldje, bazsalikom, rozmaring és porcsin. A citromfű például nekem tipikus tea- vagy limonádéfűszer, de ha már van otthon, akkor ráteszem mindenre és igazából eddig mindig passzolt, sokkal érdekesebbek az ízharmóniák vele.
A porcsin volt a mai meglepetés a fűszermixben. Egész mostanáig irtottam, amikor kibújt az ágyásban. Aztán közvetlen nyaralásunk előtt egy idősebb ismerősünk mondta, hogy ez nem gyom, ehető. Fantasztikus egyébként, mi mindent megettek két generációval ezelőtt az emberek! Utánanéztem Bálint gazdánál és a porcsin kábé mindenre is jó meg egészséges, szóval most már nem irtom, hanem kifejezetten örülök neki, ha előbújik. A Wikiben is lehet róla olvasni.
A magaságyás többi zöldségéről is írok majd, de várjuk ki a végét – ilyen esős nyarat én még nem láttam, szóval még lehet, hogy a csigák győznek.
Ezzel a poszttal azt hiszem, kicsit elindult a blog egy új irányba. Nem állítom, hogy kertblog lesz belőle, de ha megnézem, mennyi időt töltöttem fonalakkal és mennyit kerttel az utóbbi fél évben, akkor egyértelműen a kert vezet. Remélem, nem bánjátok, ha ezt a vonalat is behozom ezután.
