Ebből vidám színátmenetes fonalból (Anchor Magicline) tavaly horgoltam egy kacagányt egy barátnőm kislányának. Úgy gondoltam, hű maradok az eredeti koncepcióhoz és a maradékból szintén barátnős ajándékot készítek. De hogy miért meglátjuk-sapka a neve? Mert a környezetemben újra sok kismama van, és egy kivételével mindenki lányt vár. Akivel hamarabb futok össze közülük, azé lesz ez a sapi. Azért a többiek sem maradnak meglepetés nélkül, de erről majd máskor.
Vicces, hogy a szegélye majdnem teljesen rózsaszín, csak három kagylóminta jött ki napsárgára.
A színek egyébként erősebbek, nem ennyire fagyiárnyalatok.
Itt láthatjuk a gombhoz a kabátot tipikus esetét. Az Anchor Magicline fonalat évek óta szerettem volna már kipróbálni. Azért vonzott, mert pamut, de jóval vastagabb, mint az általában elérhető pamutfonalak. Ráadásul nem csúszik, és a színátmenetes minta úgy van kitalálva, hogy horgolva is jól érvényesül. Szóval először volt meg a fonal, aztán törtem a fejem, mit horgoljak belőle.
Egy kiárusításon sikerült beszereznem az utolsó 5 gombócot ebből a színből, s egy kivételével fel is használtam ehhez a kacagányhoz. A mintán sokat nem kellett gondolkozni, az a gombolyagról automatikusan jött. Ahogy látszik, meg is viccelt a fonal, mert az ujja szegélycsipke mindkét oldalon úgy lett rózsaszín, hogy a legutolsó mintaegységnél már elkezdődött a következő szín, egyiknél a citrom-, másiknál a narancssárga.
Hogy rövidpálcákkal horgolom, az nem is volt kérdés, az Anchor prospektusaiban ebből a fonalból olyan szép rövidpálcás kardigánok szoktak lenni, hogy másféle feldolgozást nem is tudok elképzelni, legalábbis első magicline-os darabhoz.
Modellen most nem tudtam fényképezni, mert ajándékba lesz egy két és fél éves kislánynak, azaz az egyetlen szóba jöhető méretű modell a családban neménél fogva nem alkalmas a szép kis kacagány bemutatására. De nem nehéz elképzelni, ilyen lesz felvéve. Hollandiába utazik, egy barátnőm kislánya kapja – csak úgy.
