Természetesen a legkörnyezetbarátabb csomagolás az, ha egyáltalán nincs csomagolás. Második legjobb megoldás az újságpapír, amit amúgy kidobna az ember – csak hát őszintén, ki olvas még újságot papíron? Azokat a magazinokat meg, amiket papíron olvasok, sajnálom szétszabdalni és könyvként kezelem. Kompromisszumos megoldásként szeretem a háztartási csomagolót, ez legalább se fehérítve, sem egyéb módon festve nincsen és jó eséllyel újrapapír. Emellett azért minden karácsonykor ott van az a programpont, hogy kinyitjuk az ajándékokat, ott a rengeteg papír és mivel a szelektív kuka nem szereti a celluxcsíkkal ragasztott papírokat, ott ülök a papírhalom mellett és próbálom letépni a celluxos részeket a papírról. Nem ad hozzá a karácsonyi hangulathoz, gondolhatjátok, ugyanakkor nem nagyon látok más, lelkiismereti szempontból vállalható megoldást. Azazhogy nem láttam eddig, most viszont hála az idei sok washitape használatnak, rájöttem, hogy itt a kulcs. A washitape ugyanis rizspapírból készül és így mehet a papírszemétbe! Nem is kérdés, hogy az idei karácsonyi csomagokat kizárólag dekortapasszal fogom ragasztani, viszlát celluxvadászat!
A hétvégén már el is kezdtem a csomagolást, és az első darabok kifejezetten tetszenek:
Arra is rájöttem, hogy a tavaly vásárolt karácsonyi washik eléggé megérettek már a gyors elhasználásra, mert a ragasztóréteg nem annyira erős már, így most a raktározó énem is kicsit felszabadult és már nem akarok minden fajtából még jövőre is hagyni. Ismerve magam, nem fogom bánni, ha utánpótlás után kell néznem 😀
UPDATE! Figyelem, kémeim jelentették, hogy Budapesten szabad celluxos papírt dobni a papírszemétbe. Viszont a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó szabályozások városról városra változnak, így érdemes tájékozódni. Mindamellett egy továbbra is biztos: a rizspapírral (washival) ragasztott csomagolópapír sokkal környezetbarátabb, mint a műanyaggal ragasztott. Szóval a lényeg nem változott 🙂