– Na jó, én kipróbálom a sütőtököt.
– Szuper, büszke vagyok rád. Na, hogy ízlik?
– Olyan mint a krumpli meg a cukor.
A legszigorúbb minőségvizsgálaton is 50% eredményt ért el – egy gyerek megette, egy nem – a hétvégi zöldségköretem. Egy pici, fél kilós hosszúkás, zöld-sárga cirkás sütőtököt meghámoztam, kimagoztam, felkockáztam. Két piros kápiapaprikát csutkája nélkül feldaraboltam, egy szárzellerből két szárat szintén csíkokra vágtam. Kevés vajon és kb. fél deci vízzel serpenyőben, először fedő alatt puhára pároltam, majd megfűszereztem (só, frissen őrölt borsból 5 tekerés, valamennyi snidling a legvégén) és még pár percet fedő nélkül pirítottam. Tálba öntöttem, rácsorgattam kb. két evőkanálnyi tökmagolajat, megszórtam pirított, apróra vágott tökmaggal. Ezalatt épp megsült a fasírt a muffinformákban – kész a könnyű, őszi hétvégi ebéd.
Tetszett a bejegyzés?
2013-10-28 at 19:06
Továbbra is nagyon ajánlom hozzájuk a céklát. A cékla mindent visz, még a sütőtököt is.
Na de fasírt muffinformában! Mekkora ötlet – ezért szeretek ide benézni!
2013-10-28 at 19:40
Vettem az adást 🙂 Igen, tényleg, a múltkor vendégségben ettünk sült céklát és nagyon ízlett. Valahogy a boltban sosem jut eszembe venni.