Amikor nyáron meghorgoltam a lazacszínű saját festésű fonalból az első south bay shawlette-emet, azonnal tudtam, hogy ez egy megismétlendő projekt. Azt is tudtam, mit szeretnék másképp csinálni: sokkal vékonyabb fonalat és ahhoz képest vastag tűt használni, hogy könnyű és szellős legyen. Röpke 9-10 hónap után itt is a második próbálkozás eredménye. Zauberkugel zoknifonalból horgoltam (Brombeer árnyalat), amelyhez 2-2,5-es tűt ajánlanak, én viszont 4,5-est használtam. Az elő gombóc fonalat még két éve vettem egy bécsi kirándulásunk alkalmával, de mert az kevésnek bizonyult, valamikor tavasszal vettem még egy gombolyagot. Így tehát kicsit kevesebb, mint 20 dekát használtam. A két szín nem volt teljesen egyforma, de az eltérés szerintem nem zavaró. Amúgy is annyi árnyalat van egy gombócon belül, az átmenetek pedig olyan finomak, hogy szerintem tökéletes és gyönyörű. (Csak hogy dicsérjem egy kicsit magamat)
A mérete már így is hatalmas, és még blokkolásról szó sem volt – nincs otthon elég gombostűm, és amikor kézimunkaboltban vagyok, ilyen földhözragadt dolgok sosem jutnak eszembe, elveszi az eszem a sok fonal meg textil. 🙂
A fonalról még annyit, hogy egyrészt csodás színekben kapható, másrészt a minőséggel nem mindig voltam megelégedve. Néha nagyon vastag, máskor cérnavékony, de ez nem szándékos, hanem egyértelműen és láthatóan hiba. Ha zoknit kötöttem volna, akkor elég sokszor kellett volna kivagdosni a túl vékony részeket, amelyek zokninak totál használhatatlanok – szerencsére kendőnél nem ennyire vészes ha változik a fonal vastagsága, de azért a teljes képhez ez is hozzátartozik.
Kricsár nyaklánc teszi 100%-ossá a szettet. 🙂 (Amelyben egyébként a szoknya saját készítésű)
Végül – csak a vicc kedvéért – idézem Apahajó és Anyahajó beszélgetését, amikor elkészült a sál.
he: – Ezt komolyan te csináltad?
she: – Igen, miért?
– Te ez fantasztikus, csinálj még ilyet, tedd föl a dawndara és kérj érte vagy 30 eurot!
– Édesem, lelombozlak, ha azt mondom, hogy 20 euronyi csak a fonal, ami benne van?
– Akkor kérj érte mondjuk 40-et.
– Ja, és amúgy 9 hónapig horgoltam.
Na igen, ennyit arról, hogy megéri-e horgolt cuccokat eladni 🙂
Tetszett a bejegyzés?
2011-05-14 at 13:08
de már elnézést, nekem a képhez a fejed is hozzátatozott volna, csak hogy teljes legyen!
azt szeretem bennetek, hogy minden kendőt tudtok viselni, nekem tök mindegy, mit készítek, mindig a nyakam köré csavarom :o)
2011-05-14 at 13:17
🙂 Lehet, hogy teljes lett volna, de esetleg rontotta volna az összképet – ezt meg nem kockáztathattam. 😀
Amúgy megfigyeltem a metrón, amikor nyak köré csavarom én is és szinte semmi nem látszik belőle: még akkor is megnézik az emberek. Persze legjobban azok, akik szintén horgolt kendőt hordanak – felteszem, rokonlelkek.
2011-05-14 at 14:01
A szerkód nagyon tuti! Csatlakozom, tényleg szemrevaló darab a nyak körül is (teszteltem az enyémet).Nagyon szép a színe is.Melegítsen sokszor, olyan jó érzés a saját munkát viselni.
2011-05-14 at 15:29
Oooo,de szép színei vannak!! Nagyon szuper lett!:)
Jót mosolyogtam Apahajó mondásán,mintha csak a férjemet hallottam volna:DD
2011-05-15 at 17:28
Gyönyörű színei vannak! Hát, én nem voltam ilyen szerencsés a színválasztással. Két napja bontottam le az enyémet, mert nem tetszett a színösszeállítása (catania fine color-páva). Most kissé csalódott vagyok. Brühüm… és a Te képeddel vígasztalódom!
2011-05-15 at 19:53
A színei tényleg fantasztikusak, és pont csíkonként váltott színt a fonal??? Olyan, mintha minden csík más fonalból lenne!
2011-05-15 at 21:25
Mona: Nekem a pávakék tetszene éppen, de tudom, ez nem mérvadó 🙂
Kedora: mindenki ezt hiszi, de nem! Sokszor a sor eleje teljesen más színű, mint a vége, csak épp annyira lassú és fokozatos az átmenet, hogy ez nem tűnik fel.
2011-05-16 at 14:44
Azt írod, hogy Zauberkugel. Ez ugye ugyanaz, mint a Zauberball?
2011-05-17 at 06:23
Ja, igen, csak eltévesztettem! Szóval Zauberball.