Az alábbi három ruhadarabban az a közös, hogy egyikre sem volt igazán szüksége Do-nak. Ha jobban belegondolok, teljesen fölösleges mind horgolni, mind varrni, bőven elég ruhája van a nyári szezonra még tavalyról. Csak néhány basic pólóval egészítettem ki Do ruhatárát, de a szoknyák és ruhák legfeljebb rövidebbek lettek tavaly óta, széltében továbbra is passzolnak. Esetleg egy vékony kardigán lenne még hasznos, de ahhoz horgolás helyett inkább kötni kéne tudni. Sebaj, azért varrtam – még jócskán télen – egy türkiz hagymaszoknyát Ottobre szabásminta és Zsukka útmutatása alapján. Egyszerű, nagyszerű, és gyakorlatilag az utolsó centiig elhasználtam ezt az anyagot, amiből összesen fél méter volt. Tökéletesíteni még lehetne a kivitelezést – nekem mindig bajom van a behúzásokkal, hogy nem tudom egyenletesen eloszlatni a ráncokat. De ne legyünk maximalisták, csinos és a színe is jó, és majd még gyakorlom további fölösleges szoknyák varrásával.
A kardigán leginkább technikai kísérletnek tekinthető: nagyi négyzet térbe konvertálásával készülő modell, leírása az alábbi linken található
Eredetileg magamnak szerettem volna elkészíteni, de elriasztott, hogy egy bizonytalan eredmény kedvéért vegyek brutál vastag fonalból fél kilót meg brutálvastag horgolótűt, így gyerekmérettel próbálkoztam először.
Mindent ugyanúgy készítettem, mint a felnőtt modellnél, csak a fonal és a tű volt vékonyabb. (7-es tű és olyan fonal, amihez 6-os tűt ajánlottak. Egyébként Rübezahl márkájú volt, gyapjú-akril keverék, és kifejezetten nem volt kellemes dolgozni vele, szóval nem ajánlom. Cserébe nem volt drága – ez is valami egy kísérlet esetében.) A végeredményt lehet jól fényképezni, de alapvetően egy formátlan, nemcsinos T-alakú lebernyeg, ami még egy gyereken mutat is valamennyire, de pubertáson túl nem ajánlanám senkinek. Szóval maradtunk a kísérletnél: izgalmas, ahogyan síkból a térbe átlépünk, de hogy ezt magamnak nem horgolom meg, az is biztos.
És akkor most jön az, amiért viszont fenntartás nélkül rajongok. Egy tunikát horgoltam egy régi Lea Spezial-ból. Kicsit módosítani kellett a szemszámot, mert valahogy az én fonalamból és az én szoros horgolásommal még a 128-as is kicsi lett volna, de pár mintaegységgel többet horgolva tökéletes lett. Szellős csipke, lendületesen bővül. A felső részét Do kívánta rózsaszínből (nekem jobban tetszett volna az egészet egyféle fonalból, de a megrendelő kérése parancs) és azt teljesen a magam feje után horgoltam.
A fő változtatás a megkötős spagettipánt lett, ez eredetileg szélesebb fix-varrott pánt lett volna. Csak épp tudom, hogy mennyire szoktak ezek a pántok nyúlni, szóval inkább maradtam a megkötősnél. Külön posztot is érdemelne a téma, de most csak egy linkre van energiám. Doris Chan mutatja be azt az állítólag régóta ismert láncszemsort, ami rugalmasabb és minden szempontból jobb, mint a hagyományos. Én is ezt használtam ehhez a zsinórhoz, és biztos vagyok benne, hogy hagyományos láncszemsort soha többet nem horgolok. Ez a megoldás zseniális, és ha van egy kis időtök – tényleg kicsi, negyed óra elég – üljetek le és bogarásszátok ki, NAGYON megéri!
Tetszett a bejegyzés?
2011-04-25 at 06:03
Minden nagyon szuper lett! Jól áll a lányodnak a tunika! Köszi a linket a láncszemsorról!
2011-04-25 at 06:29
Nagyon jókat készítettél, de nálam a horgolt pántos mindent visz!
2011-04-25 at 11:42
Igazán gyönyörűek, mégis a pörgő-forgó modelled mindent visz…;))))
2011-04-25 at 18:11
Igen, és nagyon meg kell becsülni az ilyen képeket, mert már csak ritkán engedi magát fényképezni.
2011-04-25 at 18:22
Mindhárom ruhadarab nagyon jó lett!!A kis modelled,pedig nagyon édes tavasztündér!:D
2011-04-26 at 09:32
Minden darab szuper.
Szépen repül a kis szoknya.Do is imádja a repülös szoknyákat,ha jól látom.
Én a behúzásnál(hagyma szoknya) sem látok hibát.
A ráncolásnál,ha 3 x varrod végig a ráncolandó részt férc öltéssel, akkor szépen eloszlik az anyag.Persze ezt csak kézzel lehet megoldani.A gépi módot nem tudom,sajnos. (Ezt csak azért írtam,hogy a maximalizmusodnak is eleget tehess,ha akarsz:))))))
A kicsi kabát újját hogy fejezted be?
Maradt bőnek vagy kicsi fodros mandzsettát kapott ami puffosítja az újját?
2011-04-26 at 10:53
Mennyi hasznos infó! A kardigánon én is filóztam, aztán letettem róla, meg már a sequoia shrugról is, legalábbis nekem nem lesz olyan.
2011-04-27 at 07:35
Köszi szepen a tippet! Kezzel meg nem probaltam a rancolast, de lehet, hogy celravezetobb lenne, akkor jobban tudnam iranyitani az esemenyeket.
A kabat ujja bo maradt, de ez nem is gond. Ami nem annyira tetszik, az inkabb a hossza. Lehet, hogy kesobb meg kibontom az alja szegelyt es hozzahorgolok 4-5 sort, akkor valahogy csinosabb lenne.
Orulok, hogy hasznosnak talaltatok – tenyleg, ebben a bejegyzesben a lenyeg nem azon van, amit csinaltam, hanem a Doris Chan linken. Aki azt egyszer kiprobalja, szerintem olyan, mintha uj vilagot fedezne fel 😀
2011-04-30 at 07:28
sok-sok szép horgolmány és varromány 🙂
2011-04-30 at 21:10
köszi 🙂