A múltkoriban Kicsodával épp abban értettünk egyet hevesen, hogy mennyivel jobb varrni, mint a varrományt fényképezni. A horgolásokat sem könnyű épp, azaz időbe telt megtanulni, de a varrással még nagyobb gondban vagyok. Ez a szintefekete farmeranyag például szuper. Kicsit rugalmas, épp annyira, hogy a belőle varrt szoknyám spontán csinosabb lett az alja felhajtása folyamata közben. (Kicsit kikunkorodik, ha értitek, mire gondolok.) De fényképezni abszolút képtelenség.
Mivel egyensúlyozni akartam a visszafogott irodai stílus és a legyen benne valami különleges között, végül az alján díszöltést használtam. Igaz, az anyag színével egyezőt, de szeretném azt gondolni, hogy ha az ember jobban odanéz, akkor látszik. De ha nem is látszik, én tudom, hogy ott van, és ez is elég. A szoknya csinosan néz ki rajtam, de ezt egyetlen képpel sem tudom alátámasztani. Remélem, Apahajó csinosabbnak lát engem saját szemével, mint a fényképezőgépen keresztül 😉
Ugyanebből a farmeranyagból egy rohangálós táskát is készítettem, bélése rózsaszín alapon fehér tűpettyes anyag, külsőjére pedig pompomos szegély és egy baglyos szövött szalag került. Két hosszú füle van. Mérete a tortás Vattacukorhajú lány-féle táskáéval egyezik meg, amit nagyon szerettem és bevált, de mostanra teljesen leharcolódott, úgyhogy le kellett váltani. Ezen bejegyzés egyetlen fotóján a lényeg látszik, azaz a díszítés, az egészről nem készült értékelhető fotó.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy bár egyenesen varrni sima öltéssel most éppen nem sikerült, de a szalag felső részét egyetlen félresiklás nélkül cikkcakkoltam le a legapróbb öltéssel. Azt hiszem, innen nekem már csak lefelé vezet út.
Tetszett a bejegyzés?
2011-04-19 at 13:42
Azt hittem, a fényképezés egy idő után könnyebben fog menni. Elkészült az All shawl-am, vagy 50 képet készítettem róla, de mind pocsék. Még teszek ebben a verőfényes napsütésben egy kísérletet, hátha van feljebb:-)
2011-04-19 at 17:55
Ááá, a saját blogom elnyeli a kommentjeimet! Na szóval csak annyit akartam írni, hogy nekem a horgolások fényképezésénél az jött be, hogy fehér asztalon, ami ablak mellett van, nem direkt napfénynél és az asztal egyik oldala érjen fehér falhoz. Ha erre tettem a horgolt cuccot, akkor nagyon jól kijöttek a minták.
Az előző lakásban ez működött – még ha napi fél óra volt is, amikor épp jó volt a fény. Ez a mostani lakás annyira kicsi, hogy üres fehér falfelület gyakorlatilag nincs is, így bonyolultabb. De ha meg tudod oldani valahogy így az átrendezést, az sokat segíthet.
2011-04-20 at 09:31
Ó, hát nálunk fehér fal nincs, de gondoltam már dobozra, majd próbálkozom valami derítéssel.