Minden évben eljön az a nap, amikor a gyerekek hazahozzák az aktuális Halloween-partyra a meghívót. Ilyenkor sóhajtok egyet, visszagondolok azokra az időkre, amikor a játékboltokban elszörnyedve néztem a 104-es méretű csontvázjelmezeket, és feldobtam a kérdést az univerzumnak, hogy mégis ki az, aki a 104-es méretű gyerekét hullának öltözteti. Ma már tudom a választ: az, akinek nincs ideje valami kevésbé morbid jelmezt varrni.
Persze mondjuk egy pókjelmezt összedobni tényleg nem nagy kaland, tavaly ebben vonult K., Do pedig a spanyol táncosnő farsangi jelmezének szoknyáját hasznosította újra, egy hegyes fekete kalappal egész boszorkányszerű volt. Na de vissza a pókjelmezhez: az alap egy fekete leggings és egy fekete hosszúujjú póló. A fekete zokni persze menő lett volna, de nem volt. Így már adott a pók nyolc végtagjából négy darab, a többi négyet kell tehát megvarrni. Én nem cicóztam: szabad kézzel rajzoltam föl négy darab fekete téglalapot úgy, hogy a textil kétrét volt hajtva. Az egyik végét lekerekítettem. Aztán még kivágás előtt végigvarrtam az U-vonalat (azaz kihagytam a felső egyenes rövid oldalt) mind a négy lábon. Ekkor vágtam csak ki a négy lábacskát kb. 0,5 cm-re a varrás vonalától. Kifordítottam a csöveket, egy kötőtűvel vagy fakanálnyéllel szépen eligazítottam. A képen látható IKEA-párnában található vatelint töltöttem bele, azaz ezt a feladatot delegáltam a gyerekeknek, akik nagyon élvezték.
Amikor minden láb egyenletesen ki volt tömve, a felső nyílást belülre visszahajtottam, majd egyenletesen elosztva rágombostűztem egy fekete selyemszalagra. A szalag olyan hosszú, hogy meg is tudja kötni a gyermek a derekán.
Majd végigszaladtam a varrógéppel a nyitott lábvégeken illetve a szalag odavágó részén.
P.S.: Persze hasznos odapróbálni a gyerekre, hogy a megfelelő helyeken legyenek a lábak – nem macskafarkat akarunk végülis, meg az is fontos, hogy kényelmesen érezze magát a bulin.
És akkor már el is érkezett a happy end, a gyereknek 2 óra leforgása alatt van jelmeze, ami mégsem csontváz. Anyuka pedig átveheti a gondos szülő érdemérmet, és biztos lehet benne, hogy a buli végén a saját gyerekét viszi haza, mert ilyen jelmeze senkinek nincs. Bezzeg csontváz lesz még vagy öt a táncparketten…
Tetszett a bejegyzés?
2015-10-29 at 14:28
+ ötlet; egyszer az évfolyamtársam a pólója oldalára varrta a lábakat, valahol a csipö és a mellmagasságban elosztva, ha jól emlékszem, és a varrott, meg az igazi kezén levö csukló magasságban összevoltak kötve (ez így érthetö?). Igy ha mozgatta a kezét, az össze lába mozgott vele együtt (kivéve azok, amik a földön álltak). Elég rémisztö így megölelni valakit, ennyi karral 😀 plusz volt egy sima zsinórból csomózott kb 1x1m-es hálója, azt dobálta a többiekre.