Csiribí-csiribá, egymás mellé került néhány pasztellszínű fonal, rácsodálkoztam, hogy mennyire jól mutatnak együtt, és azon nyomban össze is horgoltam őket csíkos-bogyós sapkákká.
A szürke-rózsaszín már a Meskán, a zöld-rózsaszín még csak vár a sorára. Mindkettő újszülött méretű és csupa pamut. És mindkettő aktuális kedvencem – még ha máskor a harsogó színeket jobban szeretem is.
Az első nekem Bécset juttatja eszembe, a második meg egy rózsacsokrot – még gyerekkorom egyik szülinapjáról a nagyszüleim kertjéből.
Tetszett a bejegyzés?
2010-05-13 at 07:11
Nagyon szépek. A második olyan, mint egy fagyikehely.
2010-05-13 at 07:13
Nekem nagyon szimpatikus ez a sapkafüggőséged! Egyszerűen átérzem…!:))
2010-05-13 at 08:32
Ismét gyönyörűek lettek a sapók. :))
2010-05-14 at 17:35
Köszi! Rita, tényleg, ha belegondolok, sokkal rosszabb függőségek is vannak 😀