A konfliktuskutatási intézet ajtaján a firkafelirat: szeretet.
A felállványozott Akakikonál pedig azt írták ki: Zavartalanul üzemel. Felvetődött valamelyik szombaton, hogy esetleg ott ebédeljünk négyesben, aztán ahogy megláttuk a feliratot, Apahajóval egyszerre röhögtünk fel és fordultunk sarkon. Ha mi bemegyünk oda gyerekkel, szedhetik le a molinót – ezt azért igazán nem kívánhatjuk az Akakikotól, bármilyen jó is szusiban.
Tetszett a bejegyzés?
2011-01-13 at 18:02
🙂
Jó, hogy nevettek az ilyesmin.
Én az első gyereknél nagyon röstelltem, ha nem tudtam kézben tartani a dolgokat. A második jó gyerek volt, a harmadiknál meg már mindegy. :O
2011-01-13 at 20:10
Mi már 3x voltunk a gyerekekkel az itthoni Wasabi-ba. Imádják! És mi is mert minden galiba nélkül eszünk. Teljesen lefoglalja őket a pálcika és a kis futószalag.
2011-01-14 at 21:29
Ez a hely sajna nem futószalagos, inkább egy gyorsétteremre hasonlít, csak épp keleti ételekkel.
Különben az a vicc, hogy nálunk bármelyik gyerek külön, a másik nélkül tökéletesen étteremkompatibilis, de ha együtt vannak, akkor egymást hergelik be és garantáltan történik valami gikszer. Azért persze időről időre próbálkozunk.