A gyerekek lefeküdtek, anya/ apa meg végre elkezdené élvezni a nyugalmat. Teát főz/ tölt egy pohár bort magának és a bögrével/ pohárral kezében elindul a kanapé felé. A második lépés után felüvölt, leejti a csészét/ kiönti a bort – egy mini legokockába lépett ugyanis. Megvan az életérzés?
Amikor elegem lett a hasonló kellemetlen meglepetésekből, előszedtem egy gombolyag fonalat és egy kevés dekortapaszt és kijelöltem a padlón egy kb. másfél négyzetméteres területet, amelyen belül lehetnek különálló legodarabkák. Hihetetlen, de igaz: a fonalat ugyan szükség szerint átragasztották a gyerekek, de a kijelölt területen kívül soha nem került lego. És amikor a dekortapasz már nem ragadt jól, cserét kértek, hogy egyértelműsítsék a helyzetet.
A hétvégén vendégeink voltak, összeszedtem a legot és felszámoltam a fonalkarámot is. Ma reggelre a hosszúszőrű szőnyeg tele volt alattomosan éles és láthatatlan legoval. Összeszedtem és dobozba raktam, majd végignéztem, ahogy K. 10 perc múlva kiönti ugyanoda. Nem épített, csak kiöntötte. A kiöntés már maga a játék. Aztán megint beleléptem egy minikockába, megint a legrosszabb pillanatban. Azt hiszem, holnap újra előveszem a gombolyagot. Még szerencse, hogy fonalból nálunk sosincs hiány.
Tetszett a bejegyzés?
2012-11-20 at 20:29
🙂
2012-11-21 at 04:31
én már koboztam el legot 1 hétre szétszórás okán 🙂
2012-11-21 at 20:56
Á, azt azért nem merném. Olyan lenne kb, mintha tőlem elkoboznák egy hétre a horgolótűimet. És ha ő beleőrül, attól nekem se lesznek könnyebbek a napjaim. Meg amúgy rendes gyerek a Kristóf, ha van határ, akkor belül marad, én bajom, hogy felszedtem a fonalcsíkot 🙂
2012-11-22 at 07:32
Akkor ezt most képzeld egy 8 éves fiú és 11 éves kiskamasz lánnyal és kb 60 l legoval. Péntek délutántól vasárnap estig a nappali harctéri övetzetnek van nyilvánítva. Aztán vasárnap este sűrű bosszankodások közepette előkerülenek a dobozok és zacskók, mert van úgy, hogy színenként külön válogatva rakják-rakom el! 🙂
2012-11-22 at 08:14
Hú, 60 liter legot nagy örömmel képzelek el! A szín szerinti válogatást már kevésbé 🙂
2012-11-22 at 08:50
Ez egy eszméletlenül jó ötlet 🙂 Amint nem szőnyegünk lesz, tuti kipróbálom, mert már jártam indiántáncot én is elégszer…
2012-11-23 at 10:31
Ez nagyon jó ötlet. Gyereknevelés (határok betartása) és még rendrakós haszna is van. Kar, hogy hétvégén felszedted, engem nem zavart volna :))
2012-11-24 at 11:33
Anyósom találmánya egy hatalmas kör alakú anyag, aminek a szélén körbe van fűzve egy erős kötél. Ha a kötelet meghúzom, akkor van egy zsák legòm, ha kinyitom, akkor egy játszószőnyeg a legózáshoz. Az elővétel és az elpakolás is egy perc. 8 éve naponta használjuk.
2012-11-24 at 16:48
Bocsánat, fogalmam sincs, hogy miért lett ebből a megjegyzésből három. (remélem, hogy ebből már nem lesz.)
2012-11-25 at 09:32
Csak tudod elképzeltem három babát, amint földön csúszkálnak és bekapják a legókat. Végül aztán nem nagyon csúszkáltak földön, de ezt nem lehetett előre tudni. 🙂
2012-11-25 at 09:33
Néha megbolondul a blogger. Megpróbálom letörölni 🙂 Amúgy a körszőnyeg tényleg jó ötlet. Valahol olvastam már róla, csak amilyen lusta vagyok, sosem készítettem el.
2012-11-25 at 09:34
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
2012-11-25 at 09:34
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
2012-12-10 at 07:46
Én anno sima nagy fürdőlepedőt adtam a nagyfiamnak, arra szórta a legot, onnan aztán a törcsi sarkait megfogva pofon egyszerű volt visszaönteni a hatalmas Trofast dobozba 🙂
Most hogy már a középső is birtokol legot, egyre nagyobb a kupac és a káosz, mivel minipasi még kicsi a nappaliban nem legozhatnak, marad a szobájuk ahol nem igen raknak rendet hétvégén :S így alakult, hogy mikor szombat este becsempésztem az adventi meglepit ráléptem egy klónra 🙁 sajnos másnap kiderült, hogy eltört a keze 🙁 persze van belőle másik, de azért sajnáltam és hát nagyon fájt is, mikor ráléptem…nem könnyű angyalkát játszani titokban 🙂