Úgy tűnik, mint ha egész áprilisban nem horgoltam volna – ami nem teljesen igaz, de tény, hogy a jó idő-utazás-munkahelyi stressz nem kedvez sem a blog rendszeres frissítésének, sem a horgolós terveim megvalósításának. A hónap fő attraktiója egyébként a Mezzaluna kendő, amellyel ha lassan is, de elérkeztem a finisbe. Még pár sor és a szegély van hátra. A fonal egyébként a kedvenc Zauberball: Blaukraut bleibt Blaukraut. Aki háromszor egymás után gyorsan kimondja, az nyert.
Ha pedig épp van egy kis időm és mégsem horgolok, akkor futok. Vagy nevezzük inkább kocogásnak – a tempó nagyon kényelmes, a táv is semmiség, de most először történik, hogy nem adom fel a tavaszi első próbálkozás után. Sőt, mintha kezdene egy kis függőség is kialakulni, valami leheletnyi rossz érzés, ha egy nap nincs időm megtenni a szokásos körömet. Csodák márpedig történnek!
Tetszett a bejegyzés?
2013-04-28 at 07:29
Ez nagyon klassz! Elmentettem a kívánságlistámra arra az esetre, ha egyszer megtanulok rendesen horgolni!:)
2013-04-28 at 07:51
Bátran vágj bele, technikailag nem nehéz. Inkább az a buktató, hogy végig kell számolni a mintában. Na meg hogy a minta tele van hibával, szóval merni kell elhinni, hogy ha valami nem jön ki, akkor az nem a te hibád 🙂
2013-05-17 at 12:30
szuper ez a kendő!!! szép a fonal is 😉