Emlékszem, úgy 10 éve láttam egy pólót “Védd a Földet, maradj ágyban!” felirattal. Elég aktív típus vagyok, úgyhogy rendesen megakasztott ez a mondat. Pedig tényleg van benne valami. Bármit teszünk, annak lesz hatása a környezetre és szinte mindig romboló, mert hulladékot termel meg szén-dioxidot. Igen, még a lélegzés is, pedig azt nehéz elkerülni.
Egy barátnőmmel, aki környezetpedagógus és a kertészkedés mellett a nemezelés a fő hobbija, sokszor beszélgettünk a fonalazás környezeti hatásáról. Ő már a tudatosságnak azon a fokán van, hogy nem rendel olyan gyapjakat, amelynél nem biztos benne, hogy állatbarát módon történt a nyírás, valamit előnyben részesíti a helyi és ősi birkafajták gyapjait, amelyeknél gyakran név szerint ismeri, hogy melyik kupac gyapjú melyik juhtól származik. Ehhez persze jól jön, hogy vidéken lakik, és némileg ellensúlyozza a környezetbarátságot, hogy emiatt naponta majdnem két órát autózik a munkahelyére. Számomra nem opció lakásban, a város közepén kert és erkély nélkül élve, ráadásul úgy, hogy autóm sincs, vidékre utazni gyapjakért, hogy aztán otthon tisztítsam, kártoljam a fürdőkádban. Cserébe viszont a munkahelyemre gyalog járok és minden utazást tömegközlekedéssel oldok meg. Ebből is látszik, hogy a helyzet soha sem fekete-fehér és mindenkinek saját felelőssége az életét a lehetőségeihez és adottságaihoz képest a lehető legzöldebben élni.
Sajnos tényleg rengeteg tényező teszi a fonalas hobbikat is környezetre ártalmassá: a hosszú szállítási útvonalak, a fonalas turisztika, amikor egy-egy fonalvásár kedvéért repülőre ülnek emberek, a fonalak festésére használt vegyi anyagok, és a túlfogyasztás, a szükségtelen felhalmozás. Ugyanakkor egy dolog mindenképp a fenntarthatóság melett szól és szerintem erre mindannyian büszék lehetünk. Aki már készített kötött vagy horgolt sapkát, sálat, pulcsit, bármilyen ruhadarabot, az tudja, hogy ami a boltban háromezer forintért kapható, az igazából 10-20-30-50 munkaórába került a készítőnek. Saját készítésű ruhadarabokat sokkal óvatosabb kezelünk, sokkal később szortírozzuk ki őket, sokkal inkább használatban maradnak. Számomra a nyilvános kötés világnapjának és egyéb ilyen akcióknak a fő lényege nem az, hogy kedvet csináljunk egy új hobbihoz, hanem hogy megmutassuk, hogy a mindent ellepő ruhahegyek mögött valódi munka van és hogy egy pulcsi jóval többet ér, mint hogy két hordás után a ruhakonténerbe kerüljön. Egyszóval éljen a slow fashion!
Ebben a hobbiban is felvetődik a műanyag-természetes anyag dilemma. Én ebben középutas vagyok. A műanyag nem ok nélkül terjedt el, hosszúéletű, strapabíró. Így számomra egyértelmű, hogy ha olyan horgolást-kötést tervezek, aminek sok mindent és sok évet ki kell bírni, mint például egy takarónak, akkor arra a műszálas fonal komolyan megfontolandó opció. Jobban járok egy 10-20 évig használható darabbal, mint egy tiszta gyapjúval, amibe egy év után belerágja magát a moly és onnantól már csak áll valahol egy sarokban és várja, hogy megtaláljam a megoldást a lyuk eltüntetésére. (Nem a fantázia szüleménye az eset sajnos.) Persze ha csak egy partydekoráció erejéig szeretném használni a horgolt dolgot, akkor ott már nem az akrilfonal lesz a zöld megoldás, kivéve, ha utána hajlandó vagyok a lebontással és a fonal újrafelhasználásával bíbelődni.
Apropó lebontás! Nagymamám régi Fürge ujjak magazinjaiban olvastam egyszer egy interjút Kudlik Júliával, akinek szintén a kötés a hobbija. Ő mesélte, hogy ha megun egy pulcsit, lebontja és újra köt a bontott fonalból. Persze ez még a szocializmusban volt, amikor teljesen mások voltak a fogyasztási szokások meg a fonalkínálat is. Mindenesetre lehet, hogy ma sem lenne ördögtől való a megunt, gyerek által kinőtt holmikat így is újrahasznosítani. (Lehet, hogy a molyrágta gyapjútakarómnak is ez lehetne a jobb sorsa a megstoppolás helyett?)
Ti mit gondoltok a témáról? Egyáltalán, fontos ez a környezeti vetület a hobbiban nektek? Nekem most hosszú idő után jutott eszembe megint a téma, azt hiszem, ez a bizonyos tizenkét év, ami alatt felezni kellene a CO2 kibocsájtást, eléggé kézzelfogható közelségbe került és elérte az ingerküszöbömet.
Tetszett a bejegyzés?