A múltkori meleg reggelis bejegyzés után valaki feltette a kérdést, hogy valóban jóllakom-e ennyivel reggelenként. Sokszor igen, de ha éhesebb vagyok, akkor gabonaféléből főzök kását. Sokkal bonyolultabban hangzik ez, mint amilyen valójában. A polenta például nagyon hálás gabona, háromszoros mennyiségű vízbe teszem, ha nagyon sietek, akkor a vízforralóval előmelegítem a vizet. Addig melegítem a főzőlapon fedő alatt, amíg már forr a víz, esetleg utána még egy percet, aztán félrehúzom a lábast, a fedő rajta marad és tíz perc múlva már meg is puhult, fel is duzzadt a polenta. Végül kevés mézzel és sok fahéjjal ízesítettem. (Két főre fél vizespohárnyi polentát/ kukoricadarát másfél vizespohárnyi vízzel készítek, de az adag persze ízlés és étvágy dolga.)
Amíg a polenta duzzad, a gyümölcsszósz is elkészül hozzá. Persze a mangószósz inkább kivételes, mint rutinszerű. Egy barátnőm hozta a mangót, hogy esti dumálás közben együk meg, de a fele megmaradt, úgyhogy a reggelihez használtam fel. Egy almát és fél mangót felvágtam kis kockákra. Az almán a héj is rajta maradt. Kis láboskában az almát vajon és kevés vízzel megpároltam, majd amikor már elég puha volt, akkor a mangót is hozzáöntöttem. Tovább melegítettem, így a gyümölcsdarabok ugyan még látszottak, de a mangó elkezdett szószállagúvá válni, úgyhogy késznek nyilvánítottam.
Egy tálkára a kásából és a szószból is szedtem, összekevertem az egészet, s máris kész az igen laktató és fejedelmi meleg reggeli. Elkészítési idő kb. 12 perc.
Tetszett a bejegyzés?