Még két hét hátra van az évből, bennem mégis tolonganak a jövő évre vonatkozó tervek. A tavalyi fonalfaló kihívás kifejezetten jól sikerült – számokat nem tudok teljesen biztosan mondani, de annyi egész biztos, hogy 10+ alkalommal kapcsolt be a józan eszem, mikor fonalvásárlásra ragadtattam volna el magam. Oké, párszor nem kapcsolt be, de még így is van eredmény. És igen, még mindig van bőven elhorgolnivaló, sőt, szerintem akár jövő decemberig elvegetálnék valahogy újabb fonalbeszerzés nélkül.
Jövőre tehát folytatom ezt a kihívást, ugyanakkor egy másikkal kombinálom, csak hogy kicsit nehezebb legyen. A cél az, hogy 15 különböző műfajban kössön vagy horgoljon az ember – és a 15 műfajból jó néhány van, ami eddig teljesen ismeretlen terület nekem, pl a kesztyű, a szoknya, a kötött kardigán. Mivel a fonalkészleteimet az jellemzi, hogy sokféle fonalból van kis mennyiség, ezért az a kombinálás nem lesz egyszerű, sőt, időnként kénytelen leszek újabb fonalakat beszerezni, de majd szépen egyensúlyozok.
A komfortzóna elhagyásának igénye nemcsak kötős-horgolós berkekben támadt fel, hanem a moly.hu-n is, ahol egy polihisztor-kihívás kezdődik januárban. Itt 12 könyvet kell olvasni összesen 12 különböző tudományterületről, ezek közül mondjuk a feléhez semmi közöm, de még annyira sem, hogy azt se tudom, a könyvtárban hol találok hozzá polcokat. Nem vagyok benne biztos, hogy sikerül mind a 12 könyvet elolvasnom egy év alatt, sőt, abban se, hogy amiket elolvasok mondjuk a csillagászat témakörben, azt érteni fogom, de ne zárjuk ki. Végülis egy kihívásnak az is lehet a vége, hogy az ember azt mondja, nem sikerült, ha ez az esély nem lenne benne, akkor feladatnak neveznénk és nem kihívásnak.
Ha felvillanyozott a gondolat, hogy kipróbáld magad 15 különböző fonalas műfajban, akkor nézz be ebbe a FB csoportba!
Tetszett a bejegyzés?
2014-12-16 at 08:07
Hű, hát le a kalappal, én nagyon mérges lettem, amikor ezt a "kihívást" megláttam (mondjuk nekem eleve kamáslis, selyemkesztyűs piperkőc alakok jutnak eszembe erről a szóról, akik puszta szórakozásból lelövöldözik vagy leszúrják egymást a szépen gondozott franciaparkokban); nemcsak, mert túlzónak érzem az elvárást és nagyon szigorúnak a kereteket – egyáltalán az egész szabályzatot annyira merevnek, hogy az már nem teszi lehetővé a szabad játékot -, hanem azért is, mert az elvet se értem, hogy az embernek a hobbijában miért "kihívásoknak" kell megfelelnie ahelyett, hogy simán csak élvezné – de ahogy látom, a te énednek pont azt a részét szólította meg a felhívás, ami eddig sem volt idegen tőled, a bátor kísérletezőt, az újra nyitottat. 🙂
2014-12-16 at 12:23
Épp ma néztem át a 2014-es projektjeimet a Ravelryn. Egy év alatt mindössze tizenvalahány befejezett munkámmal tudok dicsekedni, és ezeknek a nagy része is "csak" sapka, nyakmelegítő, kiegészítő. Jó, van két kendő, meg egy horgolt takaró,ezek persze nagyobbak, de túlnyomórészt apróságaim készülnek. Mindezt úgy, hogy folyamatosan munkában vagyok. Ilyen a tempóm, és ennyi az időm 🙁
Akármilyen szívesen vennék részt kihívásokban, egyszerűen nem érdemes, mert nem tudom teljesíteni a feltételeket. Hiába tudok kötni huszonéve, ezen az egy téren szerintem szinte semmit nem fejlődtem, és ezek szerint lehet, hogy már nem is nagyon fogok 🙂
Ettől függetlenül szívesen tanulok újat, örömmel próbálok ki új trükköket, technikákat. Nem keresem a kihívást, de ha szembejön, állok elébe 🙂
Csak ne kelljen 15 nagyszabású projektet elkészítenem egy év alatt, mert az nem fog menni. Esetleg annyit érnék el, hogy elveszíteném a lelkesedésemet a saját hobbim iránt.
De kitartást, rengeteg fonalat, és sok szabadidőt kívánok az összes bátor résztvevőnek 🙂
2014-12-16 at 15:01
Nem merek kihívásos, szabályokkal tűzdelt játékhoz csatlakozni, mert sajnos ismerem magam, ritkán alkalmazkodom szabályokhoz, és akkor is csak rövid ideig, nem egy egész évig… De kíváncsian várom, milyen modelleket készítesz el 🙂
2014-12-16 at 20:31
Igen, én is elsőre azt gondoltam, hogy ez képtelenség, 15 ilyen nagyszabású cucc úgyse készül el. Aztán jött az ötlet, hogy mennyi baba van most a családban, és a babazokni is zokni, a babapulcsi is pulcsi.
Tkp csak annyit várok az egésztől, hogy belefogjak olyan holmikba is, amikbe amúgy nem, azaz mindenbe, ami nem kendő meg sapka. Azokkal már Dunát lehet rekeszteni itthon. Aztán hogy sikerül-e, majd meglátom. Ha nem, akkor sincs tragédia.