Tegnap egy virtuális beszélgetésben Varga Gabi fogalmazta meg azt, amit én eddig mindig csak úgy kontúrok nélkül éreztem: vannak azok a holmik, amelyek jól mutatnak fényképen, azok, amelyeket szeretünk horgolni/kötni és azok, amelyeket aztán sokat hordunk. Sajnos a három erény nem mindig esik egybe. Így például egy időben szinte kizárólag lilás színű fonalaim voltak itthon, legtöbbje olyan árnyalatú volt, hogy ha hordanám, zombinak néznék ki benne. Akkoriban még úgy vásároltam fonalat, hogy csak azt néztem, tetszik-e a színe. És persze nem minden szín, ami tetszik, áll jól.
A helyzet azóta is változatlan, jobban szeretem horgolni az élénk színeket, mint a tompábbakat, miközben pontosan tudom, hogy épp a tompább árnyalatok állnak jól minden színben. Szerencsére x darab olyan holmi meghorgolása, amelyet aztán soha vagy alig hordtam és aztán elajándékoztam más színtípusú barátnőimnek, megtanítottak arra, hogy bölcsebben válasszak fonalat. Most már ritkán gyengülök el pusztán azért, mert látok egy fantasztikus élénk narancssárgát vagy kékeslilát. (Pedig!) A fonalakban igyekszem az elkészült ruhadarabot látni, ha már egyszer a készen kapható pulcsi árának többszörösét és minimum 30 munkaórát invesztálok egy nagyobb horgolós projektbe.
Így lett az is, hogy ebből a nem túl látványos, barnás-szürkés-sötétkékes-fekete fonalból készült bolerót tavaly nagyon sokat hordtam és most, hogy eszembe jutott, hogy létezik, biztos idén is sokat lesz rajtam. Hozzáteszem, horgolni nem szerettem se a bolerót, se ezt a kendőt – ezek a színek valahogy nem termelnek bennem örömhormonokat. De a praktikum mindenek fölött.
A boleró után még maradt majdnem egy teljes 10 dekás gombolyag fonal, s miután nagyjából nem volt már mit horgolnom (igen, nagyon jól haladok a fonalfalással!), ráfanyalodtam erre, szomorú színek ide vagy oda.
A mennyiség miatt adott volt, hogy egy kisebb kendő lehet belőle, és ismét az SBS mintáját választottam. SBS-t horgolni már egy ideje nagyon nem cool, vége van a divathullámnak. Mégis, akárhány kendőmintát végignézek, nem találok olyat, ami színátmenetes fonalból jobban tetszene. Ráadásul fejből is megy, tehát kiválóan alkalmas filmnézés közben, vonaton, hullafáradtan és egyéb hétköznapi szituációkban való terápiás horgolásra.
Azért most ennyi fekete és szürke horgolás után (nem is mind került fel a blogba egyelőre) most már nagyon vágyom színekre, így tegnap elkezdtem a “Circle top”-ot a 2012-es Designer Knitting horgolós különszámából. Persze készleten lévő fonalakból, öt szín helyett négyből (Drops Safran kétféle sárga, fukszia és lila), tehát a színösszeállításban változtatnom kell, de még így is nagyon tarka lesz. Minden sora élvezet, s csak remélem, hogy ennek ellenére hordani is fogom.
Tetszett a bejegyzés?
2012-12-01 at 15:13
Én is szeretek SBS-t horgolni, igaz nyár óta nem haldt vmi sokat, de végülis ráér. 🙂
Csúcs ez a bolero, amin most dolgozol, nekem ilyen színekben tetszene : http://www.ravelry.com/projects/andralemmikki/30-circle-top de alig várom, hogy mutasd a Tied. 😉
2012-12-02 at 11:01
Hú, ezek tényleg nagyon jó színek, a második tuti ilyen lesz 🙂
Amúgy a mintán ki vagyok kicsit akadva, nagyon slendrián módon van megírva, hiányzik belőle egész sor is, még jó, hogy kép alapján egyértelmű, hogy mi a minta.
Ja, amúgy kicsit lassú vagyok, most raktam össze, hogy ki van a nick mögött 🙂
2012-12-10 at 07:32
:))) sebaj, de akkor már tudod;)
még szerencse, hogy Te tudsz profin horgolni, én tuti elakadnék, bár az is igaz, hogy inkább rajz alapján tudok csak, vagy fotó és tutoriál 🙂
Nagyon várom, hogy mutasd a Tied 😉