Annyira szeretem Bécsben, hogy az étlapok minden hónapban változnak. Bár a kedvenc kerthelyiségemben emiatt ma sem tudtam azt a fantasztikus spenótos nokedlit rendelni, amit legelőször, azért kárpótolt, hogy elkezdőtött a rókagomba szezonja és jobbnál jobb gombás ételeket kínálnak.
Én tegnap csak egyszerű bolti csiperkéből főztem, de egy egész napos kirándulás után ez is nagyon jól esett. Tkp csak három alaphozzávaló kell hozzá: leveles tészta, gomba és cukkini.
A leveles tésztával kibéleltem egy magas falú tepsit, a fölösleg tésztát pedig félretettem, ezzel majd a végén be kell takarni a “sütit”. A gombát és egy gerezd fokhagymát egy evőkanálnyi vajon serpenyőben kavargatva pirítani kezdtem, majd hozzáfacsartam fél citrom levét, hozzákevertem egy púpozott kiskanál dijoni mustárt. (oké, a legtöbb gombás receptem így kezdődik, de mit tegyek, ha annyira tökéletes ez az íz)
Egy salátacukkinit felkockáztam, és amikor a gomba már majdnem teljesen megpuhult, a serpenyőbe öntöttem a cukkinikockákat is, ezen kívül kb egy maroknyi feldarabolt zellerzöldet – szárzeller levelei voltak itthon lefagyasztva, ezeket akartam felhasználni, de gondolom, a rendes zeller is jó. A zeller amúgy apróságnak tűnik, de nagyon fontos része lesz az ízharmóniának. Tovább kavargattam, amíg a gomba is kicsit megpirult. Sóztam is kicsit, de ezzel érdemes óvatosan bánni, mert az öntet sós lesz.
Egy mélytányérban fél csomag fetát villával szétnyomkodtam, egy fél pohár tejfölt (kb 100 ml) és egy közepes tojást kevertem hozzá, kicsit borsoztam. Az öntetet fakanállal a zöldségekhez kavartam, majd az egész masszát betöltöttem a leveles tésztába. Eligazgattam, visszahajtottam a tésztát, meg rátettem a félretett maradék tésztát még, hogy majdnem az egészet befedje. 220 fokos sütőben kb. 20 percig sütöttem lefedés nélkül, majd amikor már szép barnás lett, de a massza még nem volt átsülve, alufóliával letakarva tovább sütöttem 15 percig. Biztosra akartam menni, ekkor a már elzárt sütőben még kicsit nyaraltattam az egészet.
Nagyon nem jellemző rám az utóbbi időben, hogy ilyen hosszú lélegzetű ételket készítek, de a szabadság alatt minden lehetséges. Annyira tökéletes, hogy most megyek is és megeszem a maradékot!
Tetszett a bejegyzés?