Hosszú ideje dolgoztam már ezen a táskán, hiszen a puha és a leghidegebb szelekben is bizonyító gyapjú vállmelegítőt-sálat már valamikor januárban megkaptam Ahamától. Ő rettentő felelőtlenül azt mondta, hogy ráér tavaszig a cseretáska, én pedig az utolsó pillanatig kihasználtam az időt. És akkor ezennel jelzem is a tavasznak, hogy miattam jöhet!
Először egy pillantás az összhatásra.
Aztán egy másik a kulisszák mögé, azaz így fényképezünk mi.
Ez pedig már a kedvenc részletem, a napmotívum. Amit egyébként Ahamának köszönhetek, még ha nem is tud róla. Pár napja ugyanis küldött egy képet egy horgolt takaróról azzal a kéréssel, hogy írjam le, szerintem hogy készült. Legjobb tudásom szerint válaszoltam, és gondoltam, ki is próbálom, hogy amit leírtam, működik-e. Sajnálatosan rá kellett jönnöm, hogy nem teljesen sikerült felderítenem az adott takaró készítését, azaz a gyakorlatban nem sikerült kiviteleznem azt a fajta öltést, amit szerettem volna, valahogy mindenképp reliefpálcák sikerültek sima pálca helyett. De nem is bánom, nagyon tetszik így.
Ez a másik oldalon a talp felől nézve.
El kell még mesélnem, hogy rettentően görcsöltem a készítés közben két dolgon. Az egyik az volt, hogy el fogom-e találni a horgolt előlap méretét és alakját, hogy pont a varrott alapra illeszkedjen. A másik az volt, hogy azon a részen, ahol talpat csinálok a táskának, hogy fog kinézni a horgolás és felveszi-e a szükséges alakot. Aggodalmaim természetesen teljesen feleslegesek voltak. Elárulom, sem az alakot nem sikerült eltalálnom, sem a normális illeszkedést. Viszont a kész táskán ez egyáltalán nem zavaró. Mindössze annyi történt, hogy felvarrásnál nem egyenes vonalban haladtam alul, és bizonyos részeken túllóg hátrafelé illetve alulra a horgolt rátét, máshol meg egyéb ráncolásokkal kellett csalnom. Na de túlaggódtam, mert az összhatást ez egyáltalán nem zavarja, sőt, nekem kifejezetten tetszett ez a szabálytalanság.
Itt pedig a legegyszerűbb, mégis egyik legszebb részletet mutatom, a nagyimintás részt. Szabálytalanból folyik át szabályosba, és amit igazán szeretek benne, az a színárnyalatok egymásutánisága. Nem gondolkoztam előre – nem szokásom -, csak úgy spontán rakosgattam egymás mellé a sorokat, az eredménnyel viszont nagyon elégedett vagyok.
Még a technikai részletekről annyit, hogy az alap egy flízzel bélelt táska lelkiismeretesen kukacolva (mire kimegy a divatból, én is belejövök), van zsebe és mágneszárral záródik. A pántja pedig álcázott heveder. Vettem ugyanis narancssárga hevedert, aztán rendes fényben kiderült, hogy igazi neonnarancs színű, kábé agyoncsapta volna az egész táskát, ha úgy marad, ezért aztán bevontam a táska saját anyagával.
Most mondjam azt, hogy elhatároztam, hogy magamnak is csinálok egy hasonlót, ha már ezt elígértem? 🙂
Tetszett a bejegyzés?
2010-03-15 at 18:11
Nagyon tetszik!! Olyan igazi hippi stílusú! 🙂
2010-03-15 at 18:12
Azt a mindenit, ez valami remek! (az elragadtatás hangját hallották)
2010-03-15 at 18:46
hat ez csodaszep
2010-03-15 at 18:50
Uhh, én is kérek! Gyönyörű…:-))))
2010-03-15 at 19:06
Ámulatba estem. Ez egy tökéletes gyönyörűség! Nem csoda, hogy sok munkád volt vele.
2010-03-15 at 19:43
NAGYON tetszik! 🙂
2010-03-15 at 19:54
Nagyon szép, mutatós és legfőképpen egyedi!!
2010-03-15 at 19:55
Gyönyörűűűű! Minden elismerésem A TIED!
2010-03-15 at 20:05
Szerintem is mindenképp kell hogy legyen folytatása. De a prototípus az enyém :)))). Köszi !!
2010-03-15 at 20:22
Nagyon vártam… még a kötelező tanulmányoknál járok, de egyszer ezt megpróbálom, az már biztos:-))) A színek pompázatosak, legalábbis az én szememnek:-)))
2010-03-15 at 20:26
Most láttam a kislányodról egy bájos képet a fotóid között, egy villanásra előbukkant, aztán jobban megnéztem… a barátnőm által készített kalapban tündököl. Ugye jól láttam, AVARRO-s a kalap?
2010-03-15 at 20:38
Eszméletlen jól néz ki!
2010-03-15 at 20:57
Colette, igen, AVARRO. Még egyetemista koromban vettem, azóta is hordom hébe-hóba (bár már inkább a színesebbeket részesítem előnyben), Doresz viszont rendszeresen elcsaklizza itthoni játékra.
Ahama, én köszönöm az ötleted! Magamtól biztos nem jutott volna eszembe nekiállni, szóval az inspirációért örök hálám 🙂 És persze a mindenesért is!
Aarkus, jól menne a kitűződhöz, nem? 😉
És mindenkinek köszi a tetszésnyilvánítást 😀
2010-03-15 at 21:24
Ó, hát elkészült! Remek lett! Nekem egyáltalán nem stílusom, de ettől függetlenül nagyon-nagyon tetszik!:)
2010-03-16 at 06:37
Nagyon-nagyon jól néz ki! Szerintem érdemes volt várni rá 🙂
2010-03-16 at 06:44
Teljesen elájultam! Már korábban is lestem egy darabodat…, de így egészben valami csuda!
A színei, ez a freeform, beleszerettem!
2010-03-16 at 07:59
Na azt hiszem a sapkaboltot at kell majd alakitsd freeform mindenfeleve;-) Nekem sem (volt) stilusom, de kezdek nagyon meginogni;-D Majd jol megtapogatom legkozelebb…
2010-03-16 at 15:23
Nem győzök betelni vele. Tegnap este már végigbogarásztam egyszer, de muszáj volt visszajönni újra : )) Igazán különleges, nagyon ügyes vagy!! : ))
2010-03-17 at 11:05
Azt hiszem, a stílusban nagyon nagy szerepe van a színeknek. Ugyanez bézsekkel, drappokkal egész más stílus (mondjuk Julcsis, ha nem tévedek:D), szóval szerintem nagy lehetőségek vannak benne a legkülönbözőbb egyéniségű/ízlésű embereknek.
Hát, Kriszta, azt hiszem, a sapkabolt amúgy is durván csökevényesedik. Na de ha ilyeneket fogok ezután készíteni, eszembe se lesz eladni 🙂
2010-03-18 at 20:15
a színek, különösen a narancs… gyönyörűek! 😀
2010-03-26 at 08:48
nagyon vagány
2013-01-03 at 14:53
széééépséges!!!