Ebéd hógolyózás után

Több nap után most először engedtük ki a betegeket az udvarra – mostanra szerepet cseréltünk: ők jobban vannak, mi rosszabbul. S mert a lassú reggel és a hógolyózás után nagyon gyors ebédet kellett összeütni, meg mert volt a hűtőben egy zacskó leveles spenót, ami igazából már “best before tegnapelőtt” volt, egy könnyű és gyors spenóttorta mellett döntöttem.

A legnagyobb serpenyőben – ami nálunk a wok – vajat/ olajat melegítünk tetszés szerint. Igazából vajjal jobb, de lehet, hogy ez csak babona, és most olajjal csináltam, a vajat jobb sorsra szánom (lásd lentebb).

Három nagy fokhagymagerezdet fokhagymanyomóval felismerhetetlenné változtattam, ami nagyon fontos, ha nem akarom, hogy Do és K az első pillanatban kijelentsék, hogy fúj, hagymát nem esznek. Kicsit megpároltam, majd hozzáöntöttem a spenótot. Nem fért bele elsőre az egész, csak kb. 20 deka, így először fedő alatt ezt az adagot pároltam meg, majd hozzáöntöttem még 20 dekát. A vége felé meg is sóztam, de csak egy kicsit. Amikor megpárolódott, levettem a tűzről.

Felvertem két tojás egy tányérban, borssal ízesítettem és lereszeltem 15 deka Almkäse-t – ha ezt Magyarországon készítettem volna, akkor juhtúró került volna bele legalább fele részben, másik fele lett volna valamilyen ízletes kemény sajt.

Egy tortaformát kivajaztam, kibéleltem bolti leveles tésztával – elszántak otthon is készíthetnek persze, de akkor már nem a könnyű-gyors kategóriába tartozik a torta – úgy, hogy a perem tetejéig ért a tészta mindenhol. (Ehhez kellett toldozgatni, de ez nem árt neki.) Beleöntöttem a tésztateknőbe először a spenótot, aztán rá a tojást. Úgy forgattam a formát, hogy kábé mindenhova jusson a tojásból, majd megszórtam az egészet a sajttal. (Illetve rámorzsoltam volna a juhtúrót, ha olyan szerencsés vagyok, hogy elérhető közelségben kapható juhtúró.) A peremről visszahajtottam a tésztát, így lett egy kis keret körbe, betoltam előmelegített sütőbe 180 fokra, és addig sütöttem, amíg a tészta és a sajt szép világosbarna nem lett. Végül learattam a babérokat a családtól.

Na de ez még mind semmi, mert miközben sült a spenóttorta, bedagasztottam még egy narancsos-gyömbéres kalácsot, de ez még most kel, úgyhogy majd csak akkor írok róla, ha már átment a minőségi teszten. Ha esetleg addig is sürgősen szükségetek lenne egy kalácsreceptre, akkor nézzétek meg a tavalyi karácsonyi kalácsom! Rollller jóvoltából egészen a Origo karácsonyi oldaláig is eljutott! Ezúton is nagyon köszönöm 🙂

Mindenkinek meghitt 4. ádventet kívánok sok szeretettel!

Tetszett a bejegyzés?