Cs mint csíkos

Csíkos félkész projektet szinte mindig lehet találni a lakás valamely pontjában – nagy meglepetésemre nemrég egy olyan dobozban leltem rá egyre, ahol egyébként csak varrós felszerelést tartok. Közvetlen alatta feküdt egy nagy IKEA-párnabelső, amelyet azért vettem, hogy a benne lévő töltőflízt hasznosítsam. A párna és a horgolt cakkos-csíkos cucc láttán felgyúlt egy kis lámpa a fejemben, és hirtelen úgy döntöttem, hogy felszámolom ezt az UFO-t és párnahuzatot varrok belőle. A méret tökéletes volt, csak 20 perc öltögetés kellett, s máris elkészült az emlékpárna. S hogy miért emlék? Mert a benne lévő fonalak mind maradékok. Azért is tettem egyébként félre vagy háromnegyed éve, mert elfogytak a harmonizáló fonalmaradékaim.

Itt van például egy a csodaszép zöld: készült belőle manósapka és Kristóf tavalyi kedvenc nyakmelegítője. Vagy a türkiz: ebből Do-nak horgoltam nagyihatszöges kardigánt. A sötétkék egy barátnőm kisfiának a sáljából maradt. 

Vagy ez a sokszínű bordós – ebből gombos nyakmelegítőt készítettem és egy barátnőm ajándékozta egy másik barátnőjének. A kétféle natúrból a sötétebbet én festettem kávéval, talán a második növényi festésem volt ez.

A szőrös fonalat ajándékba kaptam, a márványos lazacszínű szintén saját festés, és ebből volt az első SBS-em, a sötétebb narancsosból pedig többek között ez a nyakmelegítő és egy sütőtökös sapka. Hogy a rózsaszín és a lilásbordó hogy került hozzám és mit készítettem belőle, sajnos már nem tudom felidézni. A citromsárga fonalból pedig életem talán első újszülött sapkáját készítettem, ami arról nevezetes, hogy bár nem ez lett a legjobb sapesz életemben, sőt, de ezen keresztül ismerkedtünk meg Nagy Hajnival, ez volt ugyanis a googleban az első találat akkoriban újszülött sapkára. Micsoda véletlenek!

Azért az, hogy befejeztem egy csíkos UFO-t, még nem jelenti azt, hogy nem maradt csíkos félkész holmi a kosaramban: Itt ez a hatalmas, a Stephanie’s wrap, ami ha lassan is, de halad, és jó eséllyel karácsony körül befejezem. Na nem a minta alapján, hanem rögtönözve, mert akkora kendőt, amint amekkora az általam használt fonalból lenne, legfeljebb ágytakarónak tudnék használni  – én viszont sálat terveztem. Ha jól sejtem, amikor az ABC-ben az S-hez (mint Stephanie) érek, már a kész kendőt mutathatom.

Tetszett a bejegyzés?