Receptek

Hétvégi kényeztetés lazaccal

Állítólag az kívánja a halat, aki stresszben van. Nem tudom, hogy tényleg igaz-e ez, az viszont biztos, hogy én rendszerint péntekenként jövök haza azzal, hogy halat nekem, de rögtön. Nálunk a hal általában serpenyőben sült vagy alufóliában párolt változatban kerül asztalra, de ha nem akarok akkora mennyiséget venni, akkor dúsítom mindenfélével – így is remek az íze, de kicsit takarékosabb fogás.

Ez a tésztás serpenyős akár maradék tészta felhasználására is jó, ez esetben a halas zöldség elkészülte előtt egy percre még beletesszük a hideg főtt tésztát és összemelegítjük.

A zöldséges lazacos öntet így készül: 15 centi póréhagymát és 3-4 nagyobb sárgarépát felkarikázok és vajon, egy deci vízzel, lefedett serpenyőben kevés sóval, borssal és szárított mentalevéllel majdnem puhára párolok. Eközben felvágok szeletekre 4-5 fej gombát és kockákra 30 deka lazacot. A lazacot besózom és megszórom borssal.

Amikor a répa már puha, újabb kiskanálnyi vajat teszek a serpenyőbe és beleöntöm a gombát és a lazacot. Fél citrom levét ráfacsarom. A lazackockákat forgatom villával, hogy mindenütt megsüljenek. Végül egy-két löttyintésnyi tejszínt adok hozzá.

Tálalás előtt összekeverem a kifőtt fusilli tésztával.

Hét-főzz: Ananászos ribizlis kása

Folytatódik a kása-sorozat! Ezúttal is polenta az alap, azt főztem meg vízzel. Adtam hozzá személyenként 2 kanál kókuszreszeléket, egy marék valódi ananászt felkockázva és egy marék ribizlit – a gyümölcsöket nem főztem a kásával, csak beleforgattam. A fűszerezés elég purista: egy késhegynyi kardamomot és kevés mézet adtam hozzá, mert az ananász egyébként is nagyon édes, a ribizli meg picit savanyít, így meg is van a harmónia.

Hétfőzz: Mákos polentakása áfonyával

Zabkása helyett nyáron átállok a rizs-, köles- és kukoricaalapú kásákra. Ez utóbbi nagy előnye az is, hogy még a zabnál is hamarabb elkészül. Kétszeres mennyiségű vízben megfőzöm a kukoricadarát néhány perc alatt egy késhegynyi őrölt kardamommal, belekeverek még fejenként egy-két kanál darált mákot a kásába. Amikor már el van zárva a tűzhely, még gyorsan beleforgatom az áfonyát (annyit, amennyi épp van, de mondjuk ideálisan 2-3 evőkanálnyit) és tálaláskor megszórom pirított mandulalapocskákkal és kevés mézzel ízesítem.

Tészta helyett karfiol

Ti hogy bírjátok a kánikulát? Én túlélésre játszom, és próbálom a főzési szokásaimat is a hőmérséklethez igazítani, mindezt úgy, hogy ne essek bele a nyersétel-csapdába se. A paradicsomos-olívás-parmezános tészta az egyik kedvenc nyári ételem volt régen, de 35 fok felett már nem csúszik a tészta sem. A cukkinimetélt persze jó alternatíva ilyenkor, már ha nem vasárnap este van épp és cukkinihiány otthon. Így aztán feltaláltam magam meg a karfiolt mint tésztapótlót: Egy kis fej karfiolt annyira keskeny szeletekre vágtam, hogy rózsákra esett szét magától (ahol nem, ott kicsit rásegítettem). Kevés olívaolajon megsütöttem a karfiolt, hogy halványbarnás részek is lettek rajta. Amikor nagyjából puhának is éreztem tűpróbával, akkor passzírozott paradicsomot, feldarabolt paradicsomot, két szál felkarikázott zöldhagymát és 3 evőkanál olívabogyót is adtam hozzá. Vártam, amíg kicsit besűrűsödött a szósz, sóztam, borsoztam, tálaláskor még egy kevés friss bazsalikomot és reszelt parmezánt szórtam rá, s máris kész volt a kánikulakompatibilis paradicsomos tészta, azaz karfiol.

Hét-főzz: Hűsítő serpenyős vacsora

Sokáig azt hittem, hogy a serpenyős mindent bele fogásokat azért szerettem, mert egyszerű elkészíteni. Aztán amikor most tavasszal rengeteget voltam úton és ettem házon kívül, rá kellett jönnöm, hogy kifejezetten rosszul érzem magam, ha nem jutok hozzá a serpenyős vacsorámhoz. Ez akkor annak a jele, hogy igazán és tényleg szeretem, nemcsak azért, mert gyorsan kész van, ugye?

Tavasszal adja magát, hogy retek is kerüljön a serpenyőbe, mégpedig sok. Egy főre 5 fej retek felkarikázva, fél kicsi cukkini, fél fej hagyma vagy két-három szál újhagyma, 5 szem shiitake gomba vagy más ízes erdei gomba. A csíkokra vágott szalonna nem feltétel, de jót tesz.

Olajon megpirítotam az apróra vágott hagymát és a szalonnát. A feldarabolt zöldségeket hozzáöntöttem, megszórtam két kávéskanál oregánóval és sóval, borssal. Nem nagyon kevergettem közben, sőt, inkább addig vártam, amíg picit odakapott, aztán forgattam csak meg.

Kuszkusszal, párolt rizzsel tálalva teljes értékű étkezés, önmagában pedig a meleg saláta kategóriában indul. Jó étvágyat hozzá!

Hétfőzz: Almás kókuszos pohárdesszert

2 hozzászólás Hétfőzz: Almás kókuszos pohárdesszert című bejegyzéshez

Amilyen egyszerű, annyira feldobja a legegyszerűbb ebédet is ez a pohárdesszert.

4 személyre három közepes almából kevés vízzel és két késhegynyi fahéjjal (cukor nélkül) kompótot főzünk – ez kb 5-6 perc alatt kész van. Kicsit hűlni hagyjuk, majd a poharakba kanalazzuk a kompótot.

250 gramm mascarponehoz hozzáadunk 3 evőkanál görög joghurtot (10%-os zsírtartalmú), négy kiskanál aprószemű cukrot és az egészet habverővel vagy kézi robotgéppel kicsit felverjük. Végül hozzáadunk három evőkanál kókuszreszeléket és belekeverjük. A krémet az almára kanalazzuk a poharakba.

Száraz serpenyőben négy evőkanál mandulalapocskát megpirítunk, és megszórjuk vele a krémrétegeket.

Hétfőzz: Lábjegyzet egy máktortához

Nem gyakran sütök tortát, sőt, a tortáim igazából nem is torták abban az értelemben, hogy több lapból állnak, amelyek között krém található. Ha valaki ilyet akar szülinapra a családból, az cukrászdai tortát kap, mert szerintem mindenki foglalkozzon olyan dolgokkal, amelyekhez a legjobban ért. Én szívesen készítek kevert sütit csodaszépen feldíszítve, meg kalácsot, meg még akár macaront is, ha úgy adódik, de a torta nem az én asztalom. Szerencsére vannak családtagok, akiknek csak az a lényeg, hogy miből áll a szülinapi süti, jelen esetben sok mák és sok tojáshab volt a kívánság.

A receptet teljes egészében HahoPihe Konyhájától vettem, mindössze a cukor mennyiségét csökkentettem le. Nem szándékosan, hanem mert kevesebb volt otthon a szükségesnél. Ahogy az lenni szokott a kevert sütiknél, kevesebb cukorral is finom lett.

Még annyit próbálok memorizálni a jövőre nézve, hogy a tojáshab mennyiségét is simán felére lehet csökkenteni – és a másik két tojást félretenni például macaronhoz – mert valahogy ez a vastag tojáshab réteg nem sül meg annyira egyenletesen keményre, mint ahogy én szeretem. Persze ez csak apró részlet, összességében mindenkinek nagyon ízlett, és pont ezért archiválom is itt, mert szülinap lesz jövőre is.

A spárga egy minimalista zöldség

Elkezdődött a spárgaszezon, ahogyan elkezdődött az orgonaszezon is – valahogy sokkal korábban, mint korábban, és én ennek a globális hatásoktól eltekintve nagyon örülök. Van az a játék, hogy mi lennél, ha sportág / zeneszerző / művészeti irányzat lennél – hát én ha zöldség lennék, akkor zöldspárga, ehhez kétség nem fér. A zöldspárga a sietős háziasszonyok megmentője, egy kézmozdulattal levágjuk az alsó pár centit, megmossuk és gyakorlatilag már kész is a vacsora. Oké, túloztam, először még feldarabolom párcentis rudakra, aztán irány a serpenyő, pici olvasztott vajon pár perc alatt roppanósra sül, rá kis só-bors-citromlé és kész is. Tudom, vannak receptek, ahol baconbe csavarjuk, speciális edényben állítva főzzük, utána még turmixoljuk is meg minden egyéb flanc. Nálam a spárga mindig vajon párolva készül 3 perc alatt és attól lesz változatos, hogy mit készítek még hozzá. Bár tulajdonképpen nem is kell, hogy változatos legyen, annyira rövid ideig van szezonja, hogy nem sikerül megunnom.

De ha mondjuk mindenképp rafinált és mégis gyors ebédet szeretnék, akkor főzök a spárga mellé sós vízben bulgurt, pirítok száraz serpenyőben kesudiót, aztán beleforgatom a bulgurt és a vajon párolt spárgát is és már kész is.

A mennyiségek igazából tetszőlegesek és a helyzettől függőek. Négy főig szerintem elég az egy csomag (fél kiló) spárga és a bulgur mennyiségével lehet játszani, hogy mindenki jóllakjon. A kesudió remekül megbolondítja az egészet, így azt mondanám, hogy személyenként két evőkanál kívánatos, de ha kevesebb van, én személy szerint inkább döntök a kanapén horgolás mellett, mint hogy lerohanjak még kesudiót venni.

Szintén opcionális a képen látható olívabogyó – ötelemes javaslatra tavasszal-nyáron érdemes gyakran kis mennyiségű olívabogyót fogyasztani, de ha épp elfogy, akkor az előző bekezdés kanapészabálya lép életbe. További megbolondítási lehetőségek: újhagyma zöldje, petrezselyemzöld, paprikacsíkok, parmezánforgács. Minél több a megbolondító hozzávaló, annál jobban játszhatunk a bulgur-spárga aránnyal a bulgur javára, ami azért nem hátrány, ha kis büdzséből sok embert kell jóllakatni. A kanapészabály értelmében pedig természetesen bulgur hiányában rizzsel is működik az alaprecept. Egyetlen esetben élvez prioritást a bevásárlás a horgolással szemben, mégpedig ha nincs otthon citrom, mert citromlé nélkül csak egy elég unalmas, bár a színek miatt kétségkívül IG-képes ételt kapunk.

Vega tésztaszósz télvégi zöldségekkel

Tegnapelőtt egy kicsit elszámoltam a főtt tészta mennyiségét a vacsorához, így gyorsan valami egyszerű, de húsmentes receptet találtam ki hozzá. Nem tudom, ti hogy vagytok, én elkezdtem zsigerileg érezni a tavaszt és most nem kívánom a húst. Az otthon lévő készletekből dolgoztam és nagyon kíváncsi voltam, hogy működnek az ötletszerűen összeházasított komponensek. Az egyszemélyes adaghoz két kiskanál fűszervajon megpároltam egy szál újhagymát karikákra vágva, egy pasztinákot karikákra vágva és 8-10 darab kelbimbót megfelezve. Fedő alatt kábé 5-6 perc kellett, hogy a vékony szelet pasztinák megpuhuljon. Ekkor tejszínt öntöttem a zöldségekre, kicsi dijoni mustárt kanalaztam bele, sóztam és borsoztam az öntetet, majd beleforgattam a főtt tésztát. Ha nem lett volna fűszervaj, hanem sima, akkor még vegyes zöldfűszerrel is megszórtam volna, így viszont a fűszer elég volt, csak még egy kis parmezánnal szórtam meg.

És akkor egy kis szolgálati közlemény. Ahogy az utóbbi időben feltűnhetett, a WIPszerdák helyén néha valami egész más poszt jött, a recept se mindig hétfőn jött, szóval a régi rend teljesen felborult és úgy általában mintha kezdenének ritkulni a frissülések. Nem véletlen a dolog, ugyanis fut néhány izgalmas projektem a háttérben, amely eléggé kitölti az időt. Ha kíváncsiak vagytok, mi minden horgolós projekten dolgozom, akkor a következő hónapokban az Instát és a FB-csoportot ajánlom. Ott kevesebb szöveggel, de legalább képekkel rendszeresen jelentkezem. Ide is írok majd azért, de jóval kevesebbet, mint szoktam. Ne izguljatok, minden rendben van, csak a 34 órás napot még sajnos nem találták fel, pedig becsszó az első vevők közt lennék!

Hét-főzz! Főzés az arany tartalékból

A múltheti utazásunk előtt sikerült szinte teljesen üresre enni a hűtőt, amiért adtam magamnak egy képzeletbeli vállveregetést. Ez viszont azt is jelentette, hogy hazaérve nagyjából a semmiből kellett főzni hirtelen valamit addig is, amíg egy bevásárlásra sort nem kerítünk.

bulgur3

Szerencsére az ötelemes szakácsnak vannak bizonyos alapkészletei, és ezekből  egész sokféle ételt ki lehet hozni. Mi minden van otthon úgy általában?

Gabonafélék: kuszkusz, köles, bulgur, amaránt, hajdina, aszalt tönköly, natúr árpa, quinoa

Kásaalapanyag: zabpehely, polenta, gríz

olajos magvak: fehér és fekete szezám, mandula, dió, tökmag

szárított hüvelyesek: vöröslencs, beluga lencse, hegyi lencse (mindegyik gyorsabban megfő, mint a hagyományos), lóbab, kisszemű bab, sárgaborsó, zöldborsó

aszalt gyümölcs: goji bogyó, mazsola, barack, szilva, áfonya

szárított gomba

tészták: olaszos és kínai ételekhez

üveges dolgok: olivabogyó, aszalt paradicsom olajban eltéve, mandulakrém, szezámkrém, olajban eltett zöldfűszer, fűszervaj, paradicsompüré

mindenféle szárított fűszer.

Ez a kis készlet már sokszor mentett meg attól, hogy bevásárolni kelljen mennem, és mivel számomra a bevásárlás még a takarításnál is kevésbé kedvelt házimunka, ezért mondhatni, a kamrafiókomhoz szoros érzelmi kapcsolat fűz.

Na de nézzük a kamra kincseiből főzött életmentő ebédet! A fent részletezett dolgokon kívül még néhány szál répa, egy kis maradék snidling és egy utolsó szem árva fokhagyma is volt otthon, így ezeket is fel tudtam használni.

bulgur2

1 ek vajon

1 nagy gerezd fokhagymát és

két felkarikázott sárgarépát picit megpároltam fedő alatt kis vízzel, amíg a répa majdnem megpuhult.

Hozzáöntöttem 120 ml (kb fél csésze) bulgurt

egy csésze vizet

és 20 gramm (egy maroknyi) szárított shiitake gombát.

Az egészet kicsit megsózva fedő alatt közepes lángon puhítottam, majd a tűzről levéve további 5-10 percig hagytam megduzzadni a bulgurt. Végül pár csepp citromlével és egy kiskanálnyi gombás fűszervajjal és borssal ízesítettem.

Ez így még nem lenne nagy durranás, enyhén szólva sem ízbomba, viszont tálaláskor még rászórtam:

két evőkanálnyi aprított snidlinget

kevés reszelt parmezánt

vegyes pirított magvakat: tökmag, dió, szezám.

És ez így együtt már igazán kiváló volt, próbáljátok ki, ha egyszer ilyen lusta napot tartotok! Jó étvágyat!

bulgur1

 

 

Older PostsNewer Posts