A tárgyak második élete

Jó másfél évet szolgált nap mint nap ez a remek üveg ivókulacs, amikor egyszer csak felmondta a szolgálatot a kupak. Meglepődtem, mert valahogy biztos voltam benne, hogy az üveg fog eltörni hamarabb. Kiderült aztán, hogy több ismerősnél is a kupak volt a gyenge pont, de pótolták sima ásványvizes üveg kupakjával és minden működött tovább. Nekem ez a megoldás nem jött be, a pótkupak mellett szivárgott a víz, én meg sajnálkoztam, hogy milyen kár, hogy az elvileg szuperkörnyezetvédő hiperbio terméket azért kell kidobni, mert a kupakja eltört. Mondjuk a neopren tok is feladta időközben, felszakadt a varrás mentén és nem éreztem elég technikásnak magam ahhoz, hogy megvarrjam, bár lehet, hogy csak a türelmem hiányzott. Azzal vigasztaltam magam, hogy sebaj, így kupak és tok nélkül remek virágváza lesz és akkor mégsem lesz hulladék ebből az egyébként szép formás üvegből.

A fordulatot az hozta el, hogy a bécsi magyar anyukák levlistáján valaki pont erről a fajta kulacsról kért véleményt. Írtam, hogy mi volt az esetünk, de hogy ennek ellenére jobb alternatívát még nem találtam ebben a műfajban és hogy mindjárt veszek én is újat. Erre kiderült, hogy létezik pótkupak, éljen, éljen! Az Ügyfélszolgálat néhány óra leforgása alatt elküldte a boltok listáját, ahol kapható, úgyhogy másnap a zsák megtalálta a foltját, a kulacs meg a kupakját. Már csak a neopren tok hiányzott – de igazából nem is, mert ez a horgolt sokkal jobban tetszik, mint az eredeti.

Nem bonyolult, csupa rövidpálca – mindössze annyi benne a fifika, hogy az utolsó soroknál gumicérnát is fogtam a fonalhoz, így teljesen biztosan nem fog lecsúszni az üvegről a ruhája. Rögtön két kupakot is vettem, úgyhogy remélhetőleg a következő három évre meg van oldva a kulacskérdés. Ha pedig utánozni szeretné valaki, akkor a hozzávalók: Dora’s márkájú üveg ivókulacs, Drops Cotton Light fonal, 3,5-es horgolótű, néhány méter gumicérna a fonal színében és rengeteg rövidpálca szükséges hozzá.

Tetszett a bejegyzés?