Az idei szövéseimet valahogy nagyon nem akaródzott kirojtozni egészen mostanáig. Az időjárás jó motiváció, így az őszi szünetben nekiveselkedtem és el is készültem két kendővel. Most már csak három van hátra, de bizakodó vagyok, hogy még ebben a szezonban elkészülök velük.
Sajnos ennyi idő után már a fonal pontos nevét is elfelejtettem, csak azt tudom, hogy ez Bilum és hogy selyemtartalmú. Puha és fényes kelme lett, jó érzés nyakba venni. A széle nem sikerült olyan egyenletesre, mint korábban, és három ilyen csálészélű kendőt kellett szőnöm, mire rájöttem, hogy mi az oka. A csónakba illesztett műanyag cséve sorjái miatt akadt a szál, sokat szenvedtem is emiatt szövés közben, de magamnak tulajdonítottam a hibát. Most már tudom, hogy ha ilyen van, akkor szólni kell és a sorjákat levágni, mert ez se nem sorsszerű, se nem az én ügyetlenségem. No de ezzel együtt csodaszép sál lett, így nem szomorkodom.
Tetszett a bejegyzés?