Jobb későn, mint soha

Úgy terveztem, hogy amikor a blog új helyre költözik és már minden funkció működik, akkor egy posztot szánok az újdonságok bemutatására. Aztán annyi egyéb téma volt, hogy ez a kicsit technikai, nem túl izgi (vagy legalábbis úgy gondoltam, hogy nem az) posztot mindig tologattam. Most viszont kombinálom egy másik, korántsem csupán technikai hírrel, így már biztos nem lesz unalmas.

Szóval sziasztok, hivatalosan is üdv a megújult anyahajóblogon! Másfél hónappal a nyitás után remélem, már megszoktátok és talán meg is szerettétek a változásokat. A legnagyobb változás kétségkívül az új domain név, ami mindig egy ugrás a sötétbe és vele jár annak a rizikója, hogy lesznek, akik nem ugornak a bloggerrel és nem olvassák az új helyen. A WordPress blogokat a sokak által használt blogspotos olvasóban sajnos nem lehet elmenteni  – vagy legalábbis én még nem találtam rá, hogy hogyan. Van viszont egy másik lehetőség, amit én szívesen használok és nektek is szívből ajánlom, ez a bloglovin.com. Regisztráció után bármilyen blogot tudsz egy kattintással követni, ezen a linken pedig közvetlen az anyahajót találod. Van lehetőség arra, hogy bizonyos rendszerességgel értesítést is kapj e-mailben a frissült kedvenc blogjaidról, mégpedig nem egyenként, hanem összefoglalva.

Az anyahajó FB-oldal természetesen szintén kínálja magát, itt általában némi időbeli késéssel ki szoktam rakni az új posztokat. Általában reggel jelennek meg a blogban az új posztok és este, munka és a gyerekek fektetése után jutok ahhoz, hogy kirakjam a linket. A FB oldal műfajából adódóan nem annyira interaktív, vagy legalábbis sokakban, bennem is van egy gát, hogy mindenki számára látható oldalakon posztoljak, ahol nem én vagyok az oldalgazda és hallottam, hogy ezzel mások is így vannak. Ezért most nyitottam egy zárt csoportot, ahova mindenkit szeretettel várok, aki szívesen cserélne ötletet, posztolna fotókat vagy egyszerűen csak csevegne anyahajóblog inspirálta témákról. Ez a csoport zárt, azaz csak a felvett tagok láthatják, mi zajlik. Gyertek, szeretettel várlak titeket itt is!

És akkor rögtön visszakanyarodom a névre is, mielőtt kavar keletkezne. (Vagy miután?) Amikor az új domainnevet kerestem, rá kellett döbbennem, hogy a blog indulásakor még annyira csupán a haditengerészethez kapcsolódó név mára elborította az anyabizniszt. Tanácsadástól klubig, gyerekgondozási hozzávalókig az égvilágon mindenféle üzlet meg alapítvány fut ilyen néven. Örülök, hogy ennyire inspiratív nevet találtam, annak nem örülök, hogy megkérdezésem nélkül elkezdték tömegesen használni mások is, mert ugye ez mindenki számára keveredést okozhat. Mindegy, ha már így van, akkor mondom, hogy a blogomhoz semmiféle üzleti tevékenység egyelőre nem kapcsolódik a többi hasonló nevű oldalhoz nincs közöm. Zárójelben persze meg kell jegyeznem, hogy a pszicho-vonal nem áll tőlem távol és néhány hónapon belül remélhetőleg elindul az első pszichodrámacsoportom, de azt nem anyahajó néven fogom reklámozni meg vezetni.

No, ha ezt tisztáztuk, akkor most végre bemutatom a kedvenc új funkciómat! Kis túlzással ez volt a fő ok, ami miatt az egész megújulásba belevágtam. Ha egy képre rávisszük az egeret, akkor megjelenik a Pin it! gomb és mindenféle komplikált programok telepítése nélkül azonnal tudjátok menteni a képet és vele együtt a posztot a saját Pinterest boardotokra. Én ezt a funkciót más blogoknál és mindenféle internetes oldalon nagyon szeretem és sokat használom, ennél látványosabb és egyszerűbb módot a könyvjelzőzésre még nem találtam. A sima könyvjelzőfunkcióban egy idő után csak egy betűhalmazt látok, itt pedig képeket. Remélem, ti is szeretni fogjátok ezt a funkciót és kicsit könnyebbé teszi az életeteket.

A másik újdonság, amit szeretek, a felső sávban található tematikus oldalak. Itt a költözés során néha akadt kavar, azaz még mindig előfordul, hogy a receptek között felbukkan egy más témájú poszt, de ezen lassacskán és folyamatosan dolgozom. Néhány ilyen kivételtől eltekintve elég praktikus és segít keresni, ha csak úgy nagyjából tudjátok, hogy mit szeretnétek megtalálni. A konkrét kereséshez a fent jobbra található keresőmező a jó választás, ez a blogon belül keres tartalmakat.

A blog alsó sávjában megtaláljátok a FB-oldal és az Instagrammom kis képét is mindig az aktuális bejegyzésekkel, szóval mindenki olyan csatornán nézi az aktualitásokat, ahol a legkényelmesebb.

Végül pedig a rendszerességről annyit, hogy magamban azt a célt tűztem ki, hogy heti három poszt mindenképp legyen a blogon. Ha minden jól megy, ez általában hétfő, szerda és pénteki napokon van, néha a péntek szombat lesz, azt is előfordul, hogy négyszer jelentkezem, ha annyira elborítanak az ötletek és még időm is van. Ha meg mondjuk legyűri egy kéthetes betegséghullám a családot, akkor lehet, hogy ritkábban. Az anyahajó továbbra is hobbiblog, szóval legnagyobb odaadásom ellenére is előfordul, hogy kicsit hátrébb kerül a prioritási listán egy adott héten, akkor igyekszem a következő héten picit aktívabb lenni. Ilyen a dolgozó anyák élete.

Apropó, nembiznisz. Sosem írom külön, de egyszer nem árt megemlíteni: amikor ajánlok könyveket, programokat vagy bármit, legtöbbször néven nevezem, mert amikor olvasó vagyok, frászt kapok az olyan körülírásoktól, hogy a svéd bútorbolt meg a piroslogós étterem. Fejtsen kódot, akinek két anyja van, én biztos nem. Szóval kiírom a nevet, mert így gondolom informatívnak, de természetesen nem kapok jutalékot, tiszteletpéldányt, ingyen belépőt (ha mégis így lenne, azt külön jelzem, de a blog 8 éves történetében ez egyszer fordult elő.). Ha valamit ajánlok, akkor azt úgy teszem, ahogy az ember baráti körben ajánl valamit, tetszik, ezért elmesélem.

Na és akkor a legvégére maradt a legizgalmasabb bejelentés. Feltűnhetett nektek, hogy mostanában kevesebb a kész horgolt dolgokról szóló poszt. Pedig rengeteget horgolok, tényleg rengeteget. Egy horgolós könyvet írok, így a készülő holmikat sajnos nem mutathatom meg, bármennyire szeretném. Sokáig teljesen titokban akartam tartani, de rájöttem, hogy ha egy horgolós blogban hirtelen mindenféle posztok vannak, csak horgolt dolgokról szólók nem, az legalábbis fura, arról szót kell ejteni. Hát ejtek. A könyvről egyelőre nem tudok részleteket mesélni, mert bár a számítógépemen már elég sok kész van belőle, de a kiadóval a jogi része még teljesen nyitott. Viszont ha már ennyi munkát és ötletet beletettem, biztos vagyok benne, hogy ebből könyv lesz, ha a kutya kutyát eszik, akkor is. Na jó, az egészség meg a fejre eső virágcserép mindig közbeszólhat, de ezektől tekintsünk el.

Szóval a blog tartalma a következő hónapokban lehet, hogy kicsit gasztrós irányba tolódik el, hogy többet írok majd könyvekről vagy minimalizmus-témáról. És akkor majd tudni fogjátok, hogy nem fordítottam hátat a fonalaknak, sőt, és majd egyszerre jön az összes újdonság, ha összeállt a nagy mű.

Hát akkor nagyon köszönöm, ha van bárki is, aki eddig kitartott az olvasásban és úgy általában köszönöm, hogy itt vagytok!

Tetszett a bejegyzés?