… avagy életem első patchwork takarója. Egy hete még azt mondtam, hogy első pw dolgom általában, aztán utána felrémlett, hogy voltak már ilyen-olyan próbálkozásaim, de azokat nevezzük inkább nulladiknak. 
Sosem gondoltam volna, hogy az a fajta lány vagyok, aki rajong a rózsás anyagokért, de mire minden négyzetet összevarrtam, rájöttem, hogy a legkedvencebb mintám az összes közül mégis a rózsás. Kár is, hogy nem vettem többet belőle, elfért volna még ezen a takarón is pár belőle.
Eredetileg ez a fáradt rózsaszín alapon fehér tűpettyes volt a kedvencem, meg Donak is – bőven jut még egy nyári ruhára belőle.
Ja igen, a lényeget el is felejtettem mondani: Do ágyára készül, és mire hazajönnek Budabestiából, kész is lesz, már csak a hátlap hiányzik.
Tetszett a bejegyzés?
2011-01-26 at 18:39
Ilyen rózsás anyagot vettem én is, amikor nálatok voltunk:)))))
Örülök, hogy varrsz is. A kezdet ígéretes:)
2011-01-26 at 18:52
Szééép lesz/lett!:)
2011-01-26 at 19:22
Nagyon szép, kellemes ! De kicsit többet kérünk szépen mutatni belőle! :))
2011-01-26 at 21:01
Nagy kedvencek nálam is ezek a színek, klassz lesz! Nekem falvédőt kéne varrnom Zorkának már egy ideje, de nem bírom magam rávenni ilyen nagyobb projektre, ahhoz külön hangulat kell. Nyárig adok haladékot magamnak… 🙂
2011-01-26 at 22:22
Julcsi, amikor kiválasztottam a rózsás anyagot, te jutottál eszembe, pedig nem is raktam össze, hogy te is pont ezt 🙂
Fogok mutatni többet is, persze. Mostanra el is készült, most már csak napos időt kell kifogni lehetőleg hétvégén a fényképezéshez.
Kata, amúgy egy falvédő simán lehet ennél kisebb, ami könnyítés. Elsőre arra gondoltam, hogy majd jól szabad gépi tűzöm az egészet. Aztán amikor felméretem, hogy mennyire nem fér be a gép alá, meg hogy tartani is alig bírom, akkor lejjebb adtam a vágyaimból. Hogy mások hogy csinálnak franciaágy takarót, azt el se tudom képzelni.
Viszont igazából minden dicséret a varrógépet illeti, abszolút támogatott, még egy tű se tört, be se csípte az anyagot, semmi "esemény".
2011-01-27 at 08:26
huu, de szép lett! szerettem volna én is egy ilyet kislánykoromban (hm, talán még most is), egy hófehér padlásszobába…
azt hiszem, úgy képzelem akik takarókat tuznek, azoknak nagy asztaluk van, ezért nem kell tartaniuk a súlyt.
(igen, jelentkezem mostmár egy kakaóra is, csak eddig tartott, hogy összeszedjem magam munkailag, lakásilag, lelkileg)
2011-01-27 at 08:28
És akkor hogy tűzted? Engem igazából ez riaszt el, a tűzés akkora meló egy nagyobb darabnál. És a felvédőnél azt hiszem nem lehet megúszni, hogy legyen valami tartása. A takarónál még jó is, ha nincs agyontűzve, mert úgy puhább. Kíváncsi vagyok a teljes alakos fotóra :).
2011-01-27 at 09:19
A negyzetek menten tuztem, nem is lehet latni igazabol, de tart. Meg korbe a legvegen. A hatlap csak korben van hozzatuzve, a kiforditasos modszerrel csinaltam. A szegelyes megoldas szebb lett volna, de azt majd a masodik, kicsit kisebb darabnal probalom ki. 🙂
NHne, de jo, akkor irok is, hogy megbeszeljunk valamit 🙂
Amugy igen, feher szobaba jobban illene, nalunk a gyerekszoba nagyon nem ilyen lanyos szinu. Ennek ellenere most Do kivansagat elobbrevalonak tartottam, mint a tokeletes szinharmoniat.
2011-01-27 at 11:16
Ígéretes. Megmutatod majd készen is? 😉
2011-01-27 at 12:24
Nagyon jó lett. Mikor láttam a kiinduló színeket már tetszett, mert nekem is hasonlón jár az agyam. Új ágy, új takaró és bizony falvédő is fog kelleni. Terv már van, csak a megvalósítás hiányzik, de az ilyen sikeres projekt kép mindig ad el lökést.
2011-01-27 at 15:43
Hu, de gyönyörű!! Ki takarózik vele?
2011-01-28 at 15:50
Jaj de jó lett!!Imádom ezeket az anyagokat.