A tunika, amit korábban már említettem, nagyon gyorsan elkészült és meg is vagyok elégedve vele. Ami még jobb, hogy a tulajdonosa is. Hátul gombokat kapott, ennyi az összes dísz. Na jó, tkp az egész csipke egy nagy dísz.
És igen, egy öt és fél éves már egy iedeje nem szereti, ha 1. írnak róla a blogban (mert pl. ha valami icceset írnék, akkor azon mások is nevetnének) 2. ha úgy fényképezik a neki készült ruhákban, hogy látsszon az arca is. Ez, kérem a fejetlenség oka. Azt hiszem, ez ilyen életkori cucc, végülis D. Tóth Kriszta is ez okból és kábé ebben az életkorban fejezte be a Lola-sorozatot. Mi mást tehet ilyenkor egy anya – megért és elfogad és engedélyt kér fejetlen fényképezésre, melyet meg is kap.
Tetszett a bejegyzés?
2011-06-01 at 17:59
Nagyon csinos!
Érthető az aggodalom az 5 és fél éves részéről. Hiszen sokan mi nagyon sem akarunk tetőtől talpig szerepelni. 🙂
2011-06-01 at 18:48
A tunika nagyon jó, a színe a formája, és szuperül áll Dó-nak.
Azt tudtad, hogy a fejetlenséggel fényképezés egészen 19 éves korig is eltarthat, lásd ma nálam a húgom mint modell 🙂
2011-06-01 at 18:49
Anyahajó stílusban! Marhajóóó!
2011-06-06 at 10:36
Köszi 🙂
Igen, nagyon megértő vagyok, én se szeretek "szerepelni".