Szabálytalan terítő lépésről lépésre

Ti is szoktatok bosszankodni az olyan mondatokon, hogy “horgolj ágytakarót maradék fonalakból”? Amikor egy ágytakaró alsó hangon egy kiló fonalat emészt föl, és csak a körbehorgolásához kell színenként egy-két gombolyag, akkor igencsak elszállt gondolatnak tartom, hogy valaki maradék-felhasználás céljából akarjon ágytakarót horgolni. Hacsak nem egy fonalnagyker maradékait akarja eltüntetni, természetesen.

Nekem most nagyjából 5-6 szín maradékai állnak a rendelkezésemre, a legkevesebb negyed gombolyag, a legtöbb másfél, szóval a lehetőségeim korlátozottak. De arra gondoltam, kijöhet egy kis futó a gyerekszoba egy alacsonyabb szekrényére. Hátha ez később visszatart attól, hogy oda halmozzam az összehajtogatásra váró ruhákat. (Éljen a lakberendezési realitás!) Meg amúgy is lakik ott egy királykisasszony, aki örülni fog a rózsaszín-lila dekorációnak.

A maradékok különböző mennyisége miatt szóba se jöhet egy szabályos terítő – falra másznék, ha a harmincadik négyzetnél derülne ki, hogy elfogyott az egyik kulcsfontosságú szín és már nem is gyártják. Szóval marad egy szabálytalan. Hogy készül?

1. Először találomra készítettem különféle nagyságú négyzeteket. (A felső képen látszik, hogy a minta sem egyforma.)
2. A két kisebbet egymáshoz horgoltam, aztán a két kisebbet az egy nagyobb oldalára.
3. Az így kapott téglalapot két körrel, két színnel körbehorgoltam.
4. Hozzámértem a befedendő szerkényhez, és kiderült, hogy még egy kicsit szélesebbnek kellene lennie – azzal együtt is, hogy a legvégén is lesz még pár kör. Ezért a két kis négyzet oldalán három sort horgoltam három különböző színnel. Az eredmény kb 18×26 centi.

Ez így egy blokk, hasonló ad hoc ötletektől vezérelve fogom a következőt is készíteni. Természetesen beszámolok majd – addig is velem tart valaki?

Tetszett a bejegyzés?