Okos játékok 3: A megfigyelés és a memória fejlesztése

Ma két bolti játékot hoztam, mindkettő a memória és megfigyelésben, összehasonlításban való ügyesség fejlesztésére jó.

A Gruselino az egyszerűbb szerintem, s habár 5 éves kortól ajánlják, Kristóf a maga nem egész 4 évével már ügyesen játssza. Nyolc vérfagyasztó figura (töklámpás, szellem, boszorkány seprűn, ilyesmi) él a szellemkastélyban. A szellemkastély kártyát minden játékos megkapja. A játékban van még 33 kártya, mindegyiken a nyolc figura közül hét látható. A feladat, hogy gyorsabban állapítsuk meg, hogy melyik hiányzik, mint a többiek. (De mert ez a versengés dolog egyelőre nálunk vérre megy és inkább kerülöm a konfliktust, mi úgy csináljuk, hogy aki felhúzta a kártyát, az viszi a lapot függetlenül attól, hogy ő találta-e el.) Azt hinné az ember első hallásra, hogy hamar unalmassá válik a játék – nekem ellenkező a tapasztalatom: a versenyszellem nagyon motiváló.

A másik játék, a Murmelmonster már egy fokkal nehezebb. Egy kis műanyag eszközben 7 golyó található, 3 kék, 2 pink és 2 sárga. Ha a szerkentyűt összerázzuk, a golyók elmozdulnak és mindig más kombinációt adnak ki. A játékhoz tartozó kis kártyákon ezek a lehetséges kombinációk láthatók, s a feladat, hogy megtaláljuk, melyik kártyán vannak ugyanolyan sorrendben a golyók, mint a szerkentyűben. Ennek a játéknak is az a fő előnye, hogy felnőtteknek is kihívás – értsd, nem kell nagyon önmegtagadnom, hogy ezt játsszam a gyerekekkel. A játék hátránya: nagyon sok kártya van, eddig még sosem volt türelmük végig játszani. Viszont ettől nem kevésbé értékes a játék – nem olyan, mintha egy starttól célig játékot hagyna félbe az ember.

Mindkét játék nekünk zsebkiadásban van meg. Egyébként is szeretem a zsebkiadásokat, mert mondjuk könnyebb szívvel költök 7 eurót egy játékra, mint 25-öt – és eddig mindig meg voltam elégedve a kis verzióval. A tárolási előnyöket már nem is kell említeni.

Régen játékturistának számítottam, Németországból mindig hoztam játékot is ajándékba magamnak, ugyanis remek a választék. Aztán most olvastam egy cikket arról, hogy a németek, osztrákok mennyire kakukktojások a játékválasztást tekintve: rengeteg társasjáték, fajáték és viszonylag kevés bóvli fogy a többi európai országhoz képest. Szóval ha valaki átugrik Bécsbe, akkor egy remek ajándéktipp a társasjáték, ebből is a miniverzió – remek az ár-érték arány. Persze az is lehet, hogy az otthoni Müller is már olyan jól felszerelt társasjátékban, mint az itteni? Ha igen, akkor éljen a globalizáció!

Tetszett a bejegyzés?