Ennek a bejegyzésnek az előélete három szakaszra osztható. Az első és legrövidebb, a kardigán elkészítése. Habár kb. 70 deka (Lana Grossa Uno) fonalat használtam fel hozzá, alig néhány estét, talán ha ötöt-hatot, dolgoztam rajta. Na jó, ebből egy nem este volt, hanem egy vonatút, de akkor sem több idő, mint két óra. A vastag fonal és az új technika keltette kíváncsiság csodákat tett. Egyszerűen kíváncsi voltam, hogyan jön létre a kardigán az óriási körből varrás nélkül.
A második szakasz az volt, amíg megtaláltam, hogyan fogom megoldani a záródást. Bár a minta szerint gomb van a gallérnál, nekem ez nem tetszett. Nem esztétikailag, hanem attól tartottam, hogy a nagy súly elszakítja a fonalat ott, ahol a gomblyuk van. (Előfordult már ilyen és nem találtam megoldást a szép javításra, itt meg nem akartam freeform stílusban foltozgatni.) Szerencsére a nem túl nagy sáltű-választékból egy elég jónak tűnt. Nem tökéletesenek, jobban tetszett volna egy kicsit kontrasztosabb, de mégsem fehér – na de ne legyünk nagyravágyók. Végül egészen kibékültem a feketével.
A harmadik szakasz volt a leghosszabb, a fényképezés. Három, mégy, öt hete keresem a megfelelő pillanatot. Azt hiszem, ennél jobb fényviszonyok nem lesznek addig, amíg még értelme van vastag kardigánt posztolni idén. Ma épp rettentő hideg, szeles, ámde napos idő van. Az embernek kedve lenne sétálni menni, de csak amíg le nem ér a ház elé.
A kardigán szeszélye, hogy jó időben túl meleg, a mostaniban majdnem jó, de mert elől lent “kivágott”, igazából kicsit fázom benne. Nem is kültéri használatra szánom elsősorban, hanem arra a két-három téli hónapra, amikor az irodában a legfelső emeleten gubbasztva bármit veszek magamra, fázom.
A mintáról: a füzet, amiből a minta származik,pár hónapja jelent meg, nagyrészt kötött, kisebb részben horgolt modelleket tartalmaz. Talán Lea – mindenesetre most akárhogy keresem, nem találom, nyomtalanul felszívódott, ami nyugtalanít is. Tényleg szuper füzet volt, az a fajta amiből több modellt is elkészítenék, és még az én minimális kötéstudásomat sem haladja meg a szint, mégis csinos és divatos és minden. Amint előkerül, pontosítom a bejegyzést.
A horgolás menete egyszerű: először egy óriási kört horgolunk, aztán hagyunk rajta lyukat a karnak, aztán tovább horgoljuk a kört. Majd felvesszük a szemeket a karöltőnél – pont annyit, amennyi adja magát, szóval tényleg egyszerű, és tovább horgolunk 20-22 sort. Itt van egy fogyasztás és már kész is. Ha újra horgolnám (gyerekméretben szeretném), akkor a kart kicsit hamarabb kezdeném fogyasztani és apránként tenném, de ezt leszámítva tökéletes a minta.
Update: A füzet előkerült: Lena Special Stricken LS219 Megrendelhető az OZ-Verlags-GmbH-tól.
Tetszett a bejegyzés?
2012-03-31 at 14:32
Ez nekem is nagyon tetszik!
Bár a karján még gondolkodom, biztosan érthető, csak most nekem nem. Esetleg egy rajzocskát lehetne?
2012-03-31 at 15:11
A karöltő úgy alakul ki, hogy horgolod rendesen a pálcákat, aztán ahol a kar lesz, ott 16 láncszemet és átugrasz 16 pálcát az előző sorban. Aztán újra mennek tovább a pálcák, a másik karöltőnél ugyanúgy láncszem-kihagy. Erre készíted majd a karokat. Így érthető?
2012-03-31 at 17:25
Hát ez nagyon jó!!!!
2012-03-31 at 18:04
Nagyon tetszik!!!
2012-03-31 at 18:34
Igen, tökéletesen, köszönöm, szerintem meg is fogom horgolni. Nagyon jó.
2012-04-01 at 19:02
Szia, én értem a leírást és nagyon jó. Érdekes lenne ezt vékonyabb fonalból is elkészíteni, igaz az csak dekoráció lenne mondjuk egy póló fölé. Tényleg látszik a képen hogy a hátulja mennyivel hosszabb mint elöl. A Mollis újsághoz még annyit hogy nem akartam direktbe leírni hogy nem mindegyik szám jó. biztosan a német kadás is ugyanez.
2012-04-01 at 19:44
Úgy képzelem, hogy ha vékonyabb fonallal, de ugyanezzel a mintával csinálja az ember, akkor gyerekméret jön ki, mivel kisebb lesz a kör. De ezt a kísérletet hamarosan elvégzem és akkor beszámolok róla.
Molli: oké, köszi, akkor nézegetem szorgalmasan a számokat.
2012-04-01 at 19:45
Ha tudsz németül szívesen elküldöm a mintát.
2012-04-23 at 19:31
Igen, azt megköszönném, lefordítom magamnak. Már hozzá is kezdtem egyhez, maradék fonalakból.