A vége felé közeleg a nyári szabink, pedig még annyi tervem lenne.
Kevés az igazán nagy lélegzetű projekthez is elegendő fonalam, egész pontosan egy sötétszürke alpakából van 30 deka, ez a legnagyobb itthon lévő mennyiség egy fajtából, ebből szeretnék még egy Doris Chan kendőt (Blue curacao) elkezdeni. Oké, befejezni sem lenne rossz, de ez elég irreális vágy.
Aztán olvasom még Umberto Ecotól A prágai temetőt – egyelőre nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy nem. Vannak oldalak, amikor nagyon eltalálja a hangot, aztán meg csak agyon idegesítem magam az összeesküvés elméleteken, meg azon, hogy TÉNYLEG vannak olyan emberek, akik pont így gondolkodnak.
És akkor még van Bódis Krisztától a Kemény vaj – nem épp könnyed, nyári olvasmány, emiatt nem is haladok vele úgy, mint szoktam, és emiatt van az, hogy ez a mostani legalább a harmadik nekifutás – remélem, az utolsó. A nyomasztó hangulat ellenére most harmadjára mégis visz magával az elbeszélés, a lebegés múlt és jelen között, meg a feladat, hogy az összegubancolt emlékeket valahogy szétbontogassam, feltekerjem – tisztára mint a fonalgombolyítás: stresszes, idegesítő, de azért ott a jutalom a végén.
És gnocchit még mindig nem főztem, pedig úgy szeretem, és ez az, amire máskor semmi esély, meg lekvárt is csak egyet, és ez így nem maradhat. Ennyit arról, hogy a szabadság édes semmittevés. 🙂
Tetszett a bejegyzés?
2012-07-26 at 19:53
En sajnos nagyon utaltam. Mar az Ecot. Pedig alapvetöen elfogult vagyok, de ez csak bosszantott es bosszantott. Egeszen a vegeig biztam, hogy majd valami lesz, de semmi, semmi… szomoru, föleg ha arra gondolok, hogy talan ez volt az utolso könyve.
2012-07-27 at 06:36
figy, hany eve is vannak gyerekeid, h meg mindig el benned az a hamis kep, h szabadsag=edes semmitteves:)
2012-07-29 at 09:18
Ez nem túl biztató. Egyelőre én is félreraktam, valahogy százvaaháy oldal után még mindig nem vitt magával a könyv, de hátha később. Lehet, hogy csak a fordítás ilyen rossz? Végülis annyi jó könyvet írt.
2012-07-29 at 09:19
A gyerekekre nincs panasz, leszmítva a betegsége egész könnyű volt velük. Csak én akartam mindent ebbe a két hétbe belenyomni, amire máskor nincs időm.
2012-07-29 at 10:25
Nem tudom, nem magyarul olvastam, de nem is eredetiben. Es akkor fel kell teteleznunk, hogy mar ket nyelvre forditottak rosszul…
2012-07-29 at 16:44
hm, ez kár.