Még a nyaralás alatt keztem bele ebbe a Doris Chan kendőbe (Blue curacau lenne a neve, de grafitszürkéből horgolva valahogy nem annyira találó). Ananászmintát most horgoltam először, és pontosan addig volt izgalmas kipróbálni, amíg ki nem pipáltam magamban, hogy igen, erre is képes vagyok, nem olyan bonyolult, mint amilyen dekoratív. A 30 soros kendő 14. sorának végén volt ez a pont, és egész tegnapig váratott magára a 15. sor elkezdése. De mert a napsütés elenére – meg annak ellenére, hogy szerdán Firenzében éjfélkor még rövidujjúban lehetett ücsörögni a Sancto Spirito-n – már érezni az ősz kezdetét, most újra ideje volt előszedni ezt a kendőt is.
A minta nagyon könnyen adja magát, s legjobban az tetszik benne, ahogyan a hullámos szegély már horgolás közben kialakul, nem utólag kell majd rádolgozni. Ez az első ilyen minta, amivel találkoztam.
Ahogy látszik, a fonal szöszös, de ezzel együtt puha: Lana Grossa Inca. A minta pedig az egyik leggyakrabban forgatott horgolós könyvemből van, az Amazing Crochet Lace-ből.
Nem esélytelen, hogy egy héten belül a kész darabot tudom mutatni, ami a – most már nem – titkos célom.
Tetszett a bejegyzés?