– Szerinted van itthon pirospaprika?
– Gőzöm nincs, sosem használok paprikát. Ha, akkor a bal felső konyhaszekrényben.
(utánanéz)
– Nem látok. Ha már úgyis Pesten jársz, hozz már haza egy nagy csomaggal légyszi! És figyelj, amúgy minek nekünk öt csomag kurkuma, amikor sosem főzünk vele?
Hát nézzük csak, minek nekünk öt csomag őrült kurkuma, ha sose főzünk vele. Na jó, öt csomag azért nem kell, elég három (45 gramm). Aztán még 50 gramm őrült kávé. Ezeket beleszórtam egy lábos hideg vízbe. Hogy a lábos hány liter, azt nem tudom, mindenesetre 10 deka fonal vagy az abból készült kendő kb. egyharmad részét foglalja el. (Majd, de egyelőre még nem tettem a kendőt a lábosba). A víz plusz őrölt festékanyagokat majdnem forrásig melegítem és úgy 40 percig hagyom rotyogni. Eközben egy lavórban langyos mosogatószeres vízben áztatom a festendő fonalat, azaz az abból készült SBS-t. (A recept kis kitérő után folytatódik)
Az SBS-ről csak annyit, hogy Drops Alpakából horgoltam még a nyáron, és annyira jó ötletnek találtam, hogy lesz végre egy natúr, törtfehér kendőm, mert az olyan elegáns. Aztán amikor kész lett, annyira unalmasnak találtam, hogy még arra se vettem a fáradságot, hogy elvarrjak három kilógó szálvéget. Hónapokig kerülgettem, gondoltam, elajándékozom, de valahogy én csak olyat szeretek elajándékozni, ami nekem is tetszik, ellenkező esetben olyan, mintha meg akarnék szabadulni tőle. Senki nem jutott eszembe, aki nálam jobban tudna értékelni egy törtfehér kendőt. Már arra is gondoltam, hogy befestem Boleróval rózsaszínre, aztán valami gyerekszülinapra elvisszük. Ugyanakkor a Drops Alpaka kicsit szúrós, úgyhogy gyereknek elég rizikós ajándékozni, így erről letettem. És akkor jött az a bizonyos telefonbeszélgetés és az ötlet, hogy akkor fessünk végre újra kurkumával.
Első – még tavalyelőtti – kurkumás festésem eredményét láthatjátok a képen a kendő mellett. A kurkumáról tudni kell, hogy fényérzékeny, azaz ha kinn van csak simán a szobában, akkor is fakul. Ez amúgy szép effekteket tud létrehozni, ha az ember szándékosan gyűrötten teszi le, mert ahogy több fény éri, ott jobban kifakul, tehát batikolt hatása lesz. Rólam meg azt kell tudni, hogy türelmetlen vagyok, tehát a festésnek azt a részét, hogy hagyjuk úszni három órát a festőlében a fonalat, általában nem szoktam tudni betartani, az első kurkumás festésnél sem. Most annyi volt a szerencse, hogy jógára kellett mennem este, úgyhogy tényleg úszott három órát a kendő, és nem estem kísértésbe, hogy idő előtt kíváncsiskodjak.
Szóval ott tartottam, hogy 40 perc után bedobtam a kendőt a lébe. Nem szűrtem le előtte, a port úgyse lehetett volna rendesen kiszűrni, a disznóólat meg érdemes megspórolni, mert a kurkuma tényleg nagyon erősen fest. Azt is, amit nem akarunk befesteni vele. Utána közepes, majd kis lángon tovább főzögettem a kendőt még egy óráig, aztán jóga előtt lekapcsoltam a tűzhelyet és otthagytam két órára az egészet fürdőzni. Így összesen három óráig volt a festőlében a fonal, utána a kádban öblítettem tiszta vízzel, később samponos vízzel, majd újra tiszta vízzel. Meglepő, hogy amikor a sima víz már szinte teljesen átlátszó, a samponos újra elkezdi kioldani a festéket. A kávészemcsék kiöblítése komoly feladat, szerencsére a maradék a szárítás utáni kirázáskor elég egyszerűen magától távozott.
És most még egy kis háttérinfo: egy korábbi kávés festésem óta tudom, hogy a kávé nem épp sötétbarnára fog, hanem inkább olyan tejeskávészínűre. Van viszont egy előnye: nem fakul, feltételezem, hogy a csersavtartalma miatt. A kurkuma szép sárgát ad, de fakul (ld. a 3. fotón) és a napsárgából halványsárga lesz egy idő után. Az volt az elméletem, hogy ha a kávét és a kurkumát összeházasítom, akkor egyrészt okkersárga lesz az eredmény, másrészt talán a kávé csersavtartalma megakadályozza, hogy a kurkuma sárgája halványuljon. Az első rész eddig bejött, tényleg tökéletes okkersárga lett. A második rész még meglepetés, figyelem két-három hétig, hogy viselkedik a kendő, aztán meglátjuk. Beszámolok róla, ígérem.
Különben a festőlét annyira sajnáltam kiönteni, mert szerintem még bőven fogott volna, csak sajnos nincs készleten festenivaló fonalam. Lehet, hogy ezen változtatni kéne?
UPDATE: Igen, a szín valóban tartós, kicsit sem fakult egy hónap alatt.
Tetszett a bejegyzés?
2014-01-24 at 10:31
Hát ez nagyon jól néz ki!!! 🙂
2014-01-24 at 17:30
Tökéletes, gyönyörű szín. Azért nekem ilyen pepecseléshez most nincs kedvem bár nagyon jól leírtad a mikéntjét. Köszi!
2014-01-24 at 18:10
Szilvi, amúgy amikor kész lett, egyből te jutottál eszembe. Annyira az a színvilág ez, amit Angliához elképzelek. Vadászó lordok ilyen okkersárga kordnadrágban 🙂
2015-02-19 at 21:22
Es meg mindig ugyanolyan sarga? 🙂
2015-02-19 at 21:34
Igen, bevalt a csel!
2015-09-27 at 17:30
Szia! És a végén használtál timsót vagy ecetet, esetleg ezeket ki lehet hagyni? Üdv Tóth Andrea ui: mi és ki lett még sárga a konyhában? ??
2015-09-28 at 06:24
Szia, nem, se timsót, se ecetet. A színt a csersav fixálta, ami a kávéban van. Zománcos lábasban festettem, az azóta is sárga belül, a többi dologról lejött. A fürdőkádról is.