A véget nem érő monoton munka meghozza gyümölcsét. Lassanként horgolom össze a pöttyös blokkokat, egyiket a másik után rakosgatom, rakosgatom, rakosgatom. Pillanatnyilag még nem tudom elképzelni, hogy ez valaha kész lehet, mert bár máris rengeteget horgoltam össze, még ötször ennyi hiányzik. De legalább színes – januárban, amikor a napot napokig nem lehet látni és egész nap mesterséges fénynél ülök, ez is valami.
Tetszett a bejegyzés?